Vizsgálat indult a magyarországi cigányokat hamis ígéretekkel Svédországba csábító személyek ellen
Az utóbbi napokban mintegy húsz magyarországi roma tért haza a svédországi Malmőből, ahol a bevándorlási hatóságok elutasították menekültügyi kérelmüket. Az elmúlt hetekben több mint 230 ilyen kérelmet nyújtottak be a Magyarországról kiutazó romák Svédországban. Az elsősorban Baranya megyéből, Pécs és Mohács környékéről származó roma családok saját elmondásuk szerint munkavállalási céllal vagy politikai menedékjogot kérni mentek Svédországba.
2006. november 22., 00:002006. november 22., 00:00
A romák azzal indokolták elutazásukat, hogy Magyarországon nem találnak munkát, és abból is elegük van, hogy gyakran �rasszista atrocitásokkal� kell szembesülniük. A magyarországi Országos Cigány Önkormányzat úgy tudja, a romák a jobb élet reményében indultak Skandináviába, roma kisebbségi vezetők pedig maradásra próbálták bírni a Svédországba készülő romákat �Senkinek sem jó ez � összegezte véleményét a Krónikának Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) szatmárnémeti származású elnöke. � �Rossz a romáknak, akiket becsaptak, és kiforgattak a pénzükből, a legutóbbi események után pedig újra csak rossz fényben tünteti fel Magyarországot, mint olyan uniós országot, ahonnan az embereknek menekülniük kell. De nem jó nekünk, svédországi magyaroknak sem, hiszen sokan óhatatlanul összemosnak bennünket ezekkel a szerencsétlen, a svéd államnak végül is gondot okozó emberekkel.� Az etnikai üldöztetésre hivatkozó több mint 230 magyarországi roma esete egyre nyilvánvalóbb módon �tart� a bűncselekmény kategóriája felé. A svéd hatóságok már vizsgálatot indítottak néhány, Malmö környékén élő, dél-magyarországi származású roma személy ügyében, akiket társaik üzletszerű kiutaztatásával, illetve törvénytelen munkavállalásra való felbujtással gyanúsítanak. �Nem lehet másként tekinteni erre az egészre, mint üzletre � erősített rá Bihari Szabolcs is. � Az egyelőre meg nem nevezett személyek ugyanis fejenként 15�20 ezer forintért vállalták társaik svédországi munkahelyhez juttatását. Az útiköltséggel együtt ez egy népes család esetén akár 400 ezer forintos kiadást is jelentett.� Akinek nem volt ennyi pénze, azt malmői �segítőik� 100�150 százalékos uzsorakamatra meg is kölcsönözték. A magyar Külügyminisztérium korábban jelezte, a romákat az a körükben elterjedt hír csábította elutazásra, hogy aki Svédországba távozik, és nem kap munkát, 30 ezer svéd koronás támogatásra jogosult. A szaktárca szerint a kiutazók ott-tartózkodásuk idejére kapnak egy minimális összegű segélyt, de a szociális segélyre való jogosultság csak egy év munkaviszony után, az időközben befizetett társadalombiztosítási járulékok alapján alakul ki.
Elutasítják a kérelmeket A svéd hatóságok egyébként korábban nem tapasztalt sebességre kapcsoltak a romák ügyének elbírálásában. Míg az elmúlt héten 25 benyújtott kérelemben döntöttek � valamennyi esetben elutasítóan �, addig ezen a héten már 90 körül tart az elbírált esetek száma. A �kitoloncoltak� esetében a rendőrség gyakorlatilag nem engedélyezett egyetlen pluszórát sem, a szállásról egyenesen a repülőtérre vagy hajóra kísérték a romákat, akiknek svédországi tartózkodása fejenként napi 40 eurójába került a svéd államnak. A hírt, miszerint Stockholm egyenként 3300 eurónak megfelelő �fájdalomdíjban� részesítené az elutasítottakat, egyelőre sem az illetékesek, sem a haszonélvezők nem erősítették meg. �A SMOSZ nem kíván beavatkozni ebbe az ügybe � válaszolta Bihari Szabolcs a Krónika ama kérdésére, hogy terveznek-e segítséget nyújtani a megtévesztett magyar állampolgároknak. � Felajánlottuk segítségünket az ügyintézés esetleges felgyorsítására, de egyik fél sem tartott rá igényt.� A szervezet elnöke maga is fontosnak tartotta hangsúlyozni: senki ne számítson arra, hogy Svédországban véletlenszerűen talál majd munkát, ezért óva intett mindenkit a próba-szerencse típusú munkavállalási kísérletektől. Félrevezető információk A svéd menedékjoggal kapcsolatos információk téves voltát hangsúlyozta tegnap a budapesti Külügyminisztérium. Göncz Kinga tárcavezető hangoztatta, a roma családok egyértelműen téves értesülések alapján indultak Svédországba: nem igaz, hogy a kiérkezőket lakás és munkahely várja. Svédországban már tél van, de az odautazó romáknak azt mondták, hogy még ruhát sem kell vinniük, tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga kifejtette, a Svédországba érkezőknek két rossz alternatíva között kell választaniuk: ha politikai menedékjogot kérnek, átmenetileg kapnak ugyan elhelyezést és ellátást, de nem kereshetnek munkát, a svéd állam pedig egyetlen EU-tagállam polgárainak sem fogadja el menekültjogi kérelmét; ha viszont nem kérnek politikai menedékjogot, semmiféle támogatást nem kapnak, ráadásul az országban sem maradhatnak, ha 90 napon belül nem találnak munkát. A külügyminiszter elmondta, a szaktárca tájékoztatni fogja a magyarországi roma közösség vezetőit a valós viszonyokról, így próbálja eljuttatni az információkat a kiutazott családokhoz és a még otthon levő romákhoz. A minisztérium és a budapesti svéd nagykövetség képviselői a tervek szerint pénteken utaznak Baranya megyébe. Svédország budapesti nagykövetsége egyébként a múlt héten fizetett újsághirdetésekben próbálta visszatartani a Svédországba készülő romákat. A diplomáciai képviselet közleménye több regionális lapban megjelent olyan vidékeken, ahonnan a roma családok Svédországba utaztak. Ennek ellenére a hétvégén újabb magyarországi roma családok érkeztek Malmőbe, ahol munkát próbálnak találni, de többen politikai menedékjogot is kérnének. Az érkezők közül többen már azt hangoztatták, félreértették a Svédországból jövő híreket, csalódottak, és amint lehet, hazaindulnak.
Kitoloncolhatják a romákat A svéd hatóságok kitoloncolhatják azokat a magyarországi romákat, akik az utóbbi hetekben politikai menedékjogot kértek, és az elutasítás után törvénytelenül próbálnak a skandináv országban maradni. Malmö alpolgármestere szerint a svéd külügyminisztériumban külön foglalkoznak a magyar romák ügyével, a hatóságoknak pedig megvan a lehetőségük arra, hogy kitoloncolják azokat, akik illegálisan tartózkodnak Svédországban. A menekültügyi kérelmekkel kapcsolatban kifejtette �ez új jelenség, új szituáció�, amelyre �európai uniós szinten kell megoldást találni�.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.