Hirdetés

Becsapott „svéd” romák

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Vizsgálat indult a magyarországi cigányokat hamis ígéretekkel Svédországba csábító személyek ellen Az utóbbi napokban mintegy húsz magyarországi roma tért haza a svédországi Malmőből, ahol a bevándorlási hatóságok elutasították menekültügyi kérelmüket. Az elmúlt hetekben több mint 230 ilyen kérelmet nyújtottak be a Magyarországról kiutazó romák Svédországban. Az elsősorban Baranya megyéből, Pécs és Mohács környékéről származó roma családok saját elmondásuk szerint munkavállalási céllal vagy politikai menedékjogot kérni mentek Svédországba.

Gazda Árpád

2006. november 22., 00:002006. november 22., 00:00

A romák azzal indokolták elutazásukat, hogy Magyarországon nem találnak munkát, és abból is elegük van, hogy gyakran �rasszista atrocitásokkal� kell szembesülniük. A magyarországi Országos Cigány Önkormányzat úgy tudja, a romák a jobb élet reményében indultak Skandináviába, roma kisebbségi vezetők pedig maradásra próbálták bírni a Svédországba készülő romákat
�Senkinek sem jó ez � összegezte véleményét a Krónikának Bihari Szabolcs, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (SMOSZ) szatmárnémeti származású elnöke. � �Rossz a romáknak, akiket becsaptak, és kiforgattak a pénzükből, a legutóbbi események után pedig újra csak rossz fényben tünteti fel Magyarországot, mint olyan uniós országot, ahonnan az embereknek menekülniük kell. De nem jó nekünk, svédországi magyaroknak sem, hiszen sokan óhatatlanul összemosnak bennünket ezekkel a szerencsétlen, a svéd államnak végül is gondot okozó emberekkel.�
Az etnikai üldöztetésre hivatkozó több mint 230 magyarországi roma esete egyre nyilvánvalóbb módon �tart� a bűncselekmény kategóriája felé. A svéd hatóságok már vizsgálatot indítottak néhány, Malmö környékén élő, dél-magyarországi származású roma személy ügyében, akiket társaik üzletszerű kiutaztatásával, illetve törvénytelen munkavállalásra való felbujtással gyanúsítanak. �Nem lehet másként tekinteni erre az egészre, mint üzletre � erősített rá Bihari Szabolcs is. � Az egyelőre meg nem nevezett személyek ugyanis fejenként 15�20 ezer forintért vállalták társaik svédországi munkahelyhez juttatását. Az útiköltséggel együtt ez egy népes család esetén akár 400 ezer forintos kiadást is jelentett.� Akinek nem volt ennyi pénze, azt malmői �segítőik� 100�150 százalékos uzsorakamatra meg is kölcsönözték.
A magyar Külügyminisztérium korábban jelezte, a romákat az a körükben elterjedt hír csábította elutazásra, hogy aki Svédországba távozik, és nem kap munkát, 30 ezer svéd koronás támogatásra jogosult. A szaktárca szerint a kiutazók ott-tartózkodásuk idejére kapnak egy minimális összegű segélyt, de a szociális segélyre való jogosultság csak egy év munkaviszony után, az időközben befizetett társadalombiztosítási járulékok alapján alakul ki.

Elutasítják a kérelmeket
A svéd hatóságok egyébként korábban nem tapasztalt sebességre kapcsoltak a romák ügyének elbírálásában. Míg az elmúlt héten 25 benyújtott kérelemben döntöttek � valamennyi esetben elutasítóan �, addig ezen a héten már 90 körül tart az elbírált esetek száma. A �kitoloncoltak� esetében a rendőrség gyakorlatilag nem engedélyezett egyetlen pluszórát sem, a szállásról egyenesen a repülőtérre vagy hajóra kísérték a romákat, akiknek svédországi tartózkodása fejenként napi 40 eurójába került a svéd államnak. A hírt, miszerint Stockholm egyenként 3300 eurónak megfelelő �fájdalomdíjban� részesítené az elutasítottakat, egyelőre sem az illetékesek, sem a haszonélvezők nem erősítették meg.
�A SMOSZ nem kíván beavatkozni ebbe az ügybe � válaszolta Bihari Szabolcs a Krónika ama kérdésére, hogy terveznek-e segítséget nyújtani a megtévesztett magyar állampolgároknak. � Felajánlottuk segítségünket az ügyintézés esetleges felgyorsítására, de egyik fél sem tartott rá igényt.� A szervezet elnöke maga is fontosnak tartotta hangsúlyozni: senki ne számítson arra, hogy Svédországban véletlenszerűen talál majd munkát, ezért óva intett mindenkit a próba-szerencse típusú munkavállalási kísérletektől.
Félrevezető információk
A svéd menedékjoggal kapcsolatos információk téves voltát hangsúlyozta tegnap a budapesti Külügyminisztérium. Göncz Kinga tárcavezető hangoztatta, a roma családok egyértelműen téves értesülések alapján indultak Svédországba: nem igaz, hogy a kiérkezőket lakás és munkahely várja. Svédországban már tél van, de az odautazó romáknak azt mondták, hogy még ruhát sem kell vinniük, tette hozzá a külügyminiszter.
Göncz Kinga kifejtette, a Svédországba érkezőknek két rossz alternatíva között kell választaniuk: ha politikai menedékjogot kérnek, átmenetileg kapnak ugyan elhelyezést és ellátást, de nem kereshetnek munkát, a svéd állam pedig egyetlen EU-tagállam polgárainak sem fogadja el menekültjogi kérelmét; ha viszont nem kérnek politikai menedékjogot, semmiféle támogatást nem kapnak, ráadásul az országban sem maradhatnak, ha 90 napon belül nem találnak munkát.
A külügyminiszter elmondta, a szaktárca tájékoztatni fogja a magyarországi roma közösség vezetőit a valós viszonyokról, így próbálja eljuttatni az információkat a kiutazott családokhoz és a még otthon levő romákhoz. A minisztérium és a budapesti svéd nagykövetség képviselői a tervek szerint pénteken utaznak Baranya megyébe.
Svédország budapesti nagykövetsége egyébként a múlt héten fizetett újsághirdetésekben próbálta visszatartani a Svédországba készülő romákat. A diplomáciai képviselet közleménye több regionális lapban megjelent olyan vidékeken, ahonnan a roma családok Svédországba utaztak. Ennek ellenére a hétvégén újabb magyarországi roma családok érkeztek Malmőbe, ahol munkát próbálnak találni, de többen politikai menedékjogot is kérnének. Az érkezők közül többen már azt hangoztatták, félreértették a Svédországból jövő híreket, csalódottak, és amint lehet, hazaindulnak.

Kitoloncolhatják a romákat
A svéd hatóságok kitoloncolhatják azokat a magyarországi romákat, akik az utóbbi hetekben politikai menedékjogot kértek, és az elutasítás után törvénytelenül próbálnak a skandináv országban maradni. Malmö alpolgármestere szerint a svéd külügyminisztériumban külön foglalkoznak a magyar romák ügyével, a hatóságoknak pedig megvan a lehetőségük arra, hogy kitoloncolják azokat, akik illegálisan tartózkodnak Svédországban. A menekültügyi kérelmekkel kapcsolatban kifejtette �ez új jelenség, új szituáció�, amelyre �európai uniós szinten kell megoldást találni�.
Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
Hirdetés
Hirdetés