
A váci fegyház és börtön egyik zárkája
Fotó: MTI
Azonnali hatállyal felfüggeszti a magyar kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást – közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel.
2020. január 21., 13:012020. január 21., 13:01
2020. január 21., 13:102020. január 21., 13:10
A közlemény szerint a kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált. „A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal” – írták.
„A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak” – tették hozzá. A közleményben kitértek arra is: Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a strasbourgi bíróságnak nem a „deviáns kisebbségek” igényeit kellene a többséggel szemben érvényesítenie. Kifejtette: a magyar kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen. Völner Pál rámutatott: a szabályozásban, a bírósági gyakorlatban kellene visszatérni a valóság talajára, megállítani a „Soros-szervezetek által generált örökös jogkiterjesztési folyamatot”, és „visszatérni a józan ész diktálta keretek közé”. A fogva tartási körülményekről szólva megjegyezte: a börtönépítések miatt négyzetméterekben már jobban áll Magyarország, és a komfortkörülmények is javultak az elmúlt években. Így tehát a jogalapja is szűkül a körülményekre hivatkozó igényeknek – emelte ki. Hozzátette: a probléma az, hogy a beadott igényeknek „hólabda hatása van”, egyre több esetről, egyre több igényről és egyre nagyobb összegekről van szó.
Az államtitkár úgy fogalmazott: „kívülről, felülről” a nyugat-európai viszonyok szerint akarják nemcsak a magyarországi, hanem akár az oroszországi, az olaszországi és a romániai börtönkörülményeket is egységesen szabályozni. „Azonban Magyarországon sem mindenki lakik apartman körülmények között, tehát egy olyan elvont szintet kívánnak meg, ami a való élettől teljesen elszakadt” – mutatott rá. Hangsúlyozta: a kormány egyrészt erre kívánja felhívni a figyelmet, másrészt arra, hogy ennek az anyagi vonzatai ne a magyar adófizetőket sújtsák. Elmondta, a kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen.
Völner Pál közölte: ha tudnak egy áldozati igényről, azt le tudják vonni ebből az összegből. „Abba az irányba kellene elmenni, hogy az elkövető ebből rendezze a közüzemi tartozásoktól kezdve az összes megítélt bírósági, hatósági, vagy adótartozást, követelést, illetve a bűnügyi költségeket” – mondta. Hozzátette: problémát jelent, hogy az áldozatok nem ennyire rafináltak. Nincs olyan ügyvédjük, mint a bűnözőknek, gyakran nincsenek bejelentve igényeik az eljárásokban, vagy nem érnek a végére azok megállapításának, mire már az elkövetők megkapják a kártérítéseket. Megjegyezte: a bűnözők évente többször különböző okokra hivatkozva is benyújtják ezeket a kérelmeket. „Ezért lehet azt mondani, hogy a folyamat börtönbiznisszé szélesedett, és ennek a joggal való visszaélésnek – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott – teljes egészében véget kell vetni” – hangsúlyozta Völner Pál. Hozzátette, az ügy súlyosságát és a „börtönbiznisz” mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárd forintot is eléri az az összeg, amit az államtól kipereltek.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!