Az önállóság az egyetlen megoldás?

Közben az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyûlésének tegnapi strasbourgi ülésén, a Koszovó jövõjérõl folytatott vita során elhangzott: nem lehet kizárni, hogy a pristinai parlament függetlenségi nyilatkozatot tesz, miután eredménytelenek maradtak a kölcsönösen elfogadható koszovói rendezést célzó tárgyalások. A vita alapjául szolgáló jelentés – és az abban foglalt határozat –, amelyet Lord Russel-Johnston brit liberális képviselõ készített, megállapítja: a felek megállapodását célzó nemzetközi közvetítés nem vezetett eredményre, a kompromisszum lehetõségei kimerültek, és az elképzelhetõ forgatókönyvek közül nem zárható ki a koszovói parlament egyoldalú függetlenségi nyilatkozata.

Ennek figyelembevételével a határozat felhívja a feleket a „felelõs magatartásra\", a béke megõrzésére, az erõszak szításától való tartózkodásra. Felszólítja az Európa Tanácshoz tartozó országok közül az EU-tagokat, hogy próbáljanak meg egységes álláspontra jutni Koszovó jogállásának kérdésében.

A szerb küldöttség különvéleményt fûzött a határozati javaslathoz, és ebben idõ elõttinek nevezte, hogy eredménytelennek nyilvánítsák a tárgyalásos megoldás keresését.

Románia 2000 katonát küldene

Az Európai Uniónak még azelõtt Koszovóba kell küldenie katonai misszióját, hogy a dél-szerbiai tartomány esetleg egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. Ez Románia és több más európai ország érdeke – szögezte le Adrian Cioroianu külügyminiszter, miután tegnap Bukarestben találkozott szerb kollégájával, Vuk Jeremiccsel.

Bukarest megérti, hogy Szerbiát aggodalommal tölti el egy területére érkezõ EU-misszió – amelyben Románia mintegy kétezer katonával venne részt –, ez azonban a belgrádi kormány elõnyére is szolgálna, fejtette ki a román diplomácia vezetõje.

Vojiszlav Kostunica szerb államfõ január elején még bírálta az EU pristinai missziójával kapcsolatos terveket, és kilátásba helyezte, hogy Szerbia nem írja alá a társulási egyezményt Brüszszellel, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1544-es határozata alapján Koszovóban állomásozó UNMIK-missziót felváltja az EU-kontingens.

Ezt az álláspontot árnyalta Bukarestben Vuk Jeremics, aki szerint Szerbia támogatja az EU szerepvállalását területén – Koszovóban is –, de csak azzal a feltétellel, ha az összhangban van a nemzetközi joggal.

Akcióterv Koszovóban

Közben a szerb sajtó tegnap arról számolt be, hogy a koszovói rendõrség és a tartományban állomásozó nemzetközi haderõ, a KFOR rendkívüli akciótervet készített arra az esetre, ha a biztonsági helyzet romlana a terület Szerbiától való függetlenségének várható kikiáltása után. A Státus kód nevû terv szerint elsõsorban a helyi rendõrségnek kell kézben tartania a helyzetet. A NATO vezetésû KFOR-erõket csak akkor vetik be, ha súlyos összecsapások törnének ki. A pristinai rendõri vezetés abból indul ki, hogy a koszovói rendõrségi állomány szerb tagjai a függetlenség kikiáltása után felmondanak, s helyükre mintegy félezer külföldi egyenruhást kell Észak-Koszovóba irányítani. A koszovói parlament a várakozások szerint közvetlenül a szerbiai elnökválasztás február 3-ára kiírt második fordulója után kikiáltja a tartomány önállóságát.

Hírösszefoglaló