Az EU-t aggasztják az oroszországi újságíróverések

A bizottsági illetékesek szerint a történteket olyan kísérletként is lehet értékelni, amelynek célja az újságírók elhallgattatása. Pia Ahrenkilde Hansen egyúttal az Európai Unió végrehajtó szervének nevében reményét fejezte ki, hogy a felelősöket utoléri az igazságszolgáltatás. Catherine Ashton külügyi EU-főképviselő szóvivője, Maja Kocijancic úgy nyilatkozott: az EU-t különösen aggasztja, hogy úgy tűnik, előre megfontolt bűncselekményekről van szó. Üdvözölte viszont, hogy az orosz vezetés is jelezte, mielőbb fényt kíván deríteni a történtekre.

Oleg Kasin, a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap újságíróját szombat hajnalban verték össze Moszkvában, állapota hétfőn is súlyos volt, és a nyomozás szakmai tevékenységében és állampolgári állásfoglalásaiban látja bántalmazása okát. Hétfőn az interneten megjelent egy videofelvétel, amelyet térfigyelő kamerák rögzítettek, és állítólag Kasin összeverését mutatja: az illetékes hatóságok egyelőre nem erősítették meg, hogy az alig 80 másodperces felvétel valóban Kasint mutatja-e. 

Hétfőn kiderült: aznap egy Moszkva melletti településen,  pénteken pedig Szaratovban is megvertek egy-egy újságírót: mindkét támadást  az áldozatok szakmai tevékenységével hozzák összefüggésbe. 

Az orosz újságíró szövetség javasolta a nyomtatott sajtónak, hogy minden hónapban 4-én - ezen a napon verték meg Kasint - a lapok közöljenek címoldalukon üres felületet a következő felirattal: „Itt közölnénk azok neveit, akik megölték kollégáinkat és akik megrendelték ezeket a gyilkosságokat”.

A Szovjetunió széthullása óta Oroszország az újságírók számára ugyanis az egyik legveszélyesebb országnak számít, csak 2000 óta 19 újságírót és nagyon sok jogvédőt öltek meg.

Világméretű feltűnést Anna Politkovszkaja, a Novaja Gazeta című ellenzéki lap csecsenföldi jogsértésekről hírt adó újságírója 2006-ban, és Natalja Estemirova hasonló témákkal  foglalkozó jogvédő tavaly történt meggyilkolása keltett, de a durván megvert, sőt részben nyomorékká ütlegelt újságíróknak se szeri, se száma. 

Egyre többen vélik úgy, hogy a Kasin elleni támadás összefügghet azzal a mozgalommal, amely a Moszkvával egybenőtt Himki erdői egy részének útépítés miatti kivágását próbálja megakadályozni. Az erdőirtás ellen fellépők közül már többeket megtámadtak, így két éve magatehetetlen nyomorékká verték Mihail Beketovot, a Himkinszkaja Pravda című helyi lap kiadó-főszerkesztőjét.

A Kasin-ügy nem utolsósorban azért is nagy figyelmet kelt, mert Dmitrij Medvegyev elnök még szombaton elítélte a támadást és felhívta az illetékes szerveket, hogy mielőbb találják meg a tetteseket, bár az elnök utasítása a korábbi esetekben nem vezetett eredményre. Az államfőhöz intézett nyílt levelet több mint 600 vezető újságíró írta alá, s a rendőrség moszkvai székházánál hétfőn is tüntettek: mindig egy-egy személy tartja a plakátot, amelyen követelik az ügy felderítését, az ilyen utcai akció ugyanis nincs engedélyhez kötve.

A Vedomosztyi című lap szerkesztőségi kommentárban rámutatott: Oroszországban a sajtó már régen nem tekinthető negyedik hatalmi ágnak, s ebben vétkes a többi három ág, de maga a sajtó is, mivel a szakmai közösség eddig elég lanyhán reagált a hasonló ügyekre, s így ideje lenne összefogni már. A tömegtájékoztatás jelentős része állami felügyelet alatt áll, ami eltorzítja a gazdasági ösztönzők hatását, és akadályozza a független sajtó piacának fejlődését. Ezért az újságíróknak el kell érniük, hogy a törvények az ellenük irányuló bűncselekményeket úgy tekintsék, mintha az állam ellen irányulnának - írta a lap.