Az államalapító ünnepe

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és a magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig – nem egyszer a nagyobbik hányada – a magyar állam határain kívül élt.

Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek a nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az összetartozás-érzését soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről – mondta, hozzátéve: ezt a magyar nemzetet megőrizni, gyarapítani, egységét erősíteni Szent István örökségéből adódó kötelességünk. Ennek az egységnek a szolgálata elnökségének egyik fő törekvése – mutatott rá.

Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek „olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni”, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia. „Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben”.

A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, s kell támogatnia a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását.  Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni.

Szemléletváltás kell!

Sólyom felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak „az államok, a politikai nemzetek mellett, a régiók és az etnikai-nyelvi-kulturális közösségek, vagyis a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia”, ehhez azonban „mind itthon, mind a magyarok között, mind a szomszédos nemzetekben és államokban, mind Európában szemléletváltásra van szükség”, a valódi változáshoz pedig „nekünk is meg kell változnunk”. Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki. Közölte: „ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése”, ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni. De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása.

Ünneplés kordonok között

A nemzeti ünnep egyébként a szokásos forgatókönyv szerint zajlott: közjogi méltóságok jelenlétében, a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. Az utóbbi években szintén megszokottá vált módon a rendőrség kordonokat állított fel a Kossuth tér környékén, a Vértanúk terét körbezárták, és szintén elzárták a Szalay utcát is. Bejutni a Kossuth térre csak az Alkotmány utcáról lehetett. Az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán detektoros kapukat állítottak fel, és csak szigorú ruházat- és táskaátvizsgálás után lehetett a térre menni. Délután állami kitüntetéseket adtak át. Az államfő, a miniszterelnök előterjesztésére, a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta Németh Miklós volt miniszterelnöknek és Tölgyessy Péter alkotmányjogásznak.

Sólyom László ünnepi beszédében kiemelte: a nagykereszt olyan embereket is megillet, akik a rendszerváltás folyamatában szereztek érdemeket, ők akkor is elismerést érdemelnek, hogy ha a rendszerváltásnak különféle értelmezései vannak. A nap folyamán országszerte ünnepségeket rendeztek, Budapesten légi- és haditechnikai bemutatót is rendeztek, a pesti belvárosban megtartották a Szent Jobb-körmenetet, este pedig a hagyományos tűzijátékra várták az érdeklődőket.