
Az Európai Unió (EU) migrációs politikáját bírálja csütörtökön közzétett, legújabb jelentésében az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet, részben Brüsszelt téve felelőssé amiatt, hogy egyre több migráns fullad vízbe a Földközi-tengeren történő átkelés közben.
2017. július 06., 11:542017. július 06., 11:54
Az idei év első hat hónapjában mintegy 73 ezer migráns és menedékkérő érte el az olasz partokat, ami 14 százalékos emelkedés 2016 első félévéhez képest – írja az Amnesty International (AI).
Ez háromszor magasabb a 2015-ös év második feléhez képest, amikor az EU fokozta őrjáratait és mentőakcióit a térségben - jegyzi meg beszámolójában a nemzetközi szervezet.
Válaszul „a líbiai csempészek több embert engednek fel a silányabb minőségű hajóikra, amelyek többsége csupán egy felfújható gumicsónak, és amelyek nem rendelkeznek elég üzemanyaggal, ahogy mentőmellénnyel vagy bármilyen más biztonsági felszereléssel, illetve sokszor segélykérésre alkalmas kommunikációs eszközzel sem” - hívja fel a figyelmet jelentésében a szervezet.
Az AI kifogásolja a megváltozott uniós migrációs politikát, amely a tengeren zajló kutatási és mentési műveletek helyett inkább a migránsok elindulásának megakadályozására koncentrál. „Ez a meggondolatlan európai stratégia nemhogy nem hozza meg a várt eredményt, de még nagyobb veszélynek teszi ki a migránsokat és menedékkérőket a tengeren” - teszi hozzá a jogvédő szervezet.
A jelentés a líbiai parti őrség életeket veszélybe sodró hozzáállását és az észak-afrikai ország internálótáboraiban uralkodó embertelen körülményeket is bírálja.
Az Amnesty International aggódik, hogy az EU igazság- és belügyminisztereinek kétnapos tallinni találkozója nyomán tovább romlik majd ez az aggasztó helyzet.
- mondta John Dalhuisen, az AI Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó részlegének igazgatója.
„Az EU-nak át kell gondolnia a siralmasan alkalmatlan líbiai parti őrséggel kötött és kötendő megállapodásait, és több hajót kell biztosítania azokban a térségekben, ahol azokra szükség van” - tette hozzá.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!