
Fotó: Pixabay.com
Az újságírók meggyilkolása világszerte az esetek túlnyomó többségében még mindig büntetlenül marad – állapította meg szerdai jelentésében az UNESCO, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely felszólította a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a nyomozó hatóságok erőforrásainak megerősítésére és az elkövetők elítélésére.
2022. november 02., 12:142022. november 02., 12:14
A szervezet adatai szerint az újságírók meggyilkolásának büntetlenségi aránya világszerte 86 százalék, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. A csökkenés azonban az UNESCO szerint nagyon kevés ahhoz, hogy megállítsa az erőszak spirálját.
A 2020-2021-es időszakban 117 újságírót öltek meg munkájuk miatt, ami a legalacsonyabb szám azóta, hogy az UNESCO 2008-ban először ismertette a kérdéssel kapcsolatos jelentését. A szervezet azonban rámutatott arra, hogy a 2022-ben szeptember 30-ig már 66 újságírót öltek meg.
Ezzel szemben 2020-ban Közép- és Kelet-Európában nem jegyeztek fel újságírógyilkosságot, ami 2007 óta először fordult elő. Ellentmondásos módon 2021-ben az újságírók 36 százaléka fegyveres konfliktusban álló országban halt meg.
A jelentés egyebek közt azt is megállapította, hogy növekedett a zavargások vagy tüntetések során megölt újságírók száma: a 2020-2021-es időszakban hatan haltak, míg a 2016-2017-es időszakban hárman vesztették életüket ilyen körülmények között.
a 2020-2021-ben megölt 117 újságíró közül 91-et nem munkavégzés közben, hanem otthon, vagy az utcán, többeket családtagjaik, köztük gyermekeik szeme láttára gyilkoltak meg. Emellett tavaly csaknem megduplázódott a nők aránya a megölt újságírók között, az ilyen esetek aránya az előző évi 6 százalékról 11 százalékra emelkedett.
Az ENSZ-szervezet éppen ezért arra szólított fel, hogy a hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az újságírók elleni bűncselekményeket megfelelően kivizsgálják, az elkövetőket pedig azonosítsák és elítéljék.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!