Az őshonos kisebbségekről tartottak meghallgatást az EP-ben

A bajor Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt (EPP) koordinátora az EP alapjogi bizottságában arról beszélt, hogy az EU Lisszaboni Szerződése jogokat biztosít a kisebbségeknek, ezért érvényesítésükről is beszélni kell.

„A célunk nem a szeparatizmus, nem vagyunk nacionalisták\", hanem a kulturális értékek megőrzése, megértést kérünk ezeknek a kisebbségeknek – húzta a alá a német politikus, világossá téve, hogy a néppárt a jövőben is a kisebbségek pártján fog állni.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP EP-képviselője a meghallgatást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a rendezvény komoly lépés abba az irányba, hogy az Európai Parlament határozatot fogadjon el a témában, az igazi cél pedig az lenne, hogy az Európai Bizottság is lépjen ebben az ügyben, s jöjjön létre kötelező érvényű uniós jogszabály, amely védelmet biztosít az őshonos kisebbségek számára.

Gál rámutatott, hogy ehhez a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban is politikai akaratra van szükség, s tisztában van azzal, hogy ez nem fog egyik napról a másikra létrejönni. Gál Kinga úgy vélte, hogy ebben az ügyben az uniós jog által előírt diszkrimináció tilalma kevés, több tagállamnak konkrét intézkedéseket kellene hoznia.

A szlovákiai Hid-Most EP-képviselője, Nagy József a meghallgatáson kiemelte, a cél az, hogy az uniós tagországok toleránsabbá váljanak. A politikus a kisebbségi nyelvhasználat szabadságának fontosságát, az anyanyelvi oktatás mint leghatékonyabb tanulási forma, valamint a diszkriminációmentes, kiszámítható jogi helyzet fontosságát hangsúlyozta.

Nagy rámutatott, hogy az EU polgárainak csaknem 10 százaléka valamilyen kisebbséghez tartozik, s jogaik érvényesítése a többségnek is ugyanúgy érdeke. Pozitív példaként Dél-Tirolt, Schleswig-Holsteint és a finnországi svéd közösség helyzetét említette.

Az RMDSZ politikusa, Sógor Csaba arra az álláspontra helyezkedett, hogy hatalmas rés tátong a jogi lehetőségek és az intézkedések között. „Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia” – hangsúlyozta a politikus.

A szlovákiai Magyar Közösség Pártja EP-képviselője, a párt korábbi elnöke, Csáky Pál nyomatékosította, hogy a múlt mellett a jövőről is beszélni kell, egyúttal a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy hogy uniós szinten nincs kisebbségvédelmi normarendszer, nincs végrehajthatóság és nincs intézményrendszer sem. Csáky szerint az Európa Tanács vonatkozó dokumentumait kellene beemelni az uniós jogba, és akkor a kisebbségi jogok a luxembourgi Európai Bíróság előtt is kikényszeríthetőek volnának.

A meghallgatáson Bugár Béla, a Híd-Most vezetője is felszólalt, egyetértve azzal, hogy a nyelvhasználati jogok és a gyakorlat között hatalmas a szakadék. Egyúttal úgy vélte, hogy a többségi nemzet képviselőiből hiányzik a pozitív hozzáállás.

Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy „borzasztó nagy szükség volna\" egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amit az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére. A brassói születésű kereszténydemokrata politikus szerint a történelem mindkét oldalát tanítani kellene, mert minden nemzet történetében vannak pozitív, értékteremtő dolgok, de olyanok is, amelyekre nem büszkék.

Tőkés László, a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerző egykori királyhágómelléki református püspök elmondta, hogy szerinte Székelyföldön „valóságos kisebbségi humánkatasztrófa fenyeget”. Úgy vélte, hogy Európának a bevándorlók mellett az Unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A külhoni magyar politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek.

Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az uniónak oda kell figyelnie, hogy a csatlakozás előtt álló országokban betartsák a kisebbségi jogokat. Deli Andor vajdasági politikus pedig úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások során alkalmazott ellenőrzési eljárást kellene a tagállamokkal szemben is alkalmazni.