Az őshonos kisebbségek jogainak megerősítéséről fogadott el határozatot az ENSZ Közgyűlés New Yorkban.
2014. szeptember 24., 12:582014. szeptember 24., 12:58
A szóban forgó – világszerte mintegy 370 millió tagot számláló – népcsoportok többsége hét évvel a helyzetük javítását ígérő világszervezeti nyilatkozat kiadása után is szegénységben és a társadalom szélére taszítva él.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek az ENSZ teljes támogatását élvezik, és a most elfogadott határozatnak be kell temetnie a velük szemben tett ígéretek és a valóság közt tátongó szakadékot.
A főtitkár kiemelte, hogy az őshonos kisebbségek központi szereplői az emberi jogokról és a globális fejlődésről folyó diskurzusnak, és fontos feladatuk van a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználását sürgető erőfeszítésekben is.
Zeid Raad al-Huszein, a világszervezet emberi jogi főbiztosa azonban arra emlékeztetett, hogy a statisztikák arról árulkodnak, az őshonos kisebbségek súlyos szegénységben élnek, és a társadalom peremére vannak taszítva.
Latin-Amerikában és a karibi térségben, Afrikában és Ázsiában például az őshonos közösségek tagjaitól gyakran megtagadják az oktatásban való részvételt (egyes helyeken pedig eleve nem is lenne lehetőségük iskolába járni annak hiánya miatt), valamint aránytalanul nagy arányban zárják börtönbe ezen kisebbségek tagjait – mondta a főbiztos.
Őshonos kisebbségi vezetők szintén azt hangsúlyozták, hogy népeik tagjait hátrányos megkülönböztetés éri, a kormányok nem foglalkoznak problémáikkal, jogaik pedig nap mint nap sérülnek.
Az ENSZ Közgyűlés határozata egyébként az őshonos népek első ízben megrendezett világkonferenciájának záródokumentuma. A konferenciát az utóbbi két napban tartották a világszervezet New York-i székházában az őshonos népek képviselői, különböző állami vezetők, valamint a világszervezet tisztviselőinek részvételével.
Az előző nap orosz aktivisták egyébként arról számoltak be, hogy az orosz titkosszolgálat tisztjei elkobozták a konferenciára tartó egyes oroszországi delegáltak útleveleit a moszkvai Seremetyjevo repülőtéren, ahonnan New Yorkba akartak utazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!