Fotó: Twitter
Mariupol polgármestere szerint a várost blokád alá vették az orosz csapatok – jelentette az AFP francia hírügynökség.
2022. március 05., 08:402022. március 05., 08:40
2022. március 05., 12:462022. március 05., 12:46
Vadim Bojcsenko már korábban jelezte, hogy a városban nincs víz, fűtés, áram, illetve az élelmiszerkészletek is fogyóban vannak. Ezen problémák orvoslására katonai segítséget és humanitárius folyosó kialakításának lehetőségét kérte, hogy a város közel 400 ezer lakosának legalább egy részét biztonságosan evakuálni lehessen – olvasható a Híradó.hu-n.
– számolt be róla a The Guardian. Mariupol polgármestere az alábbi üzenetet közölte a Telegram-fiókján: „Egyelőre minden lehetséges eszközzel a humanitárius problémákra és Mariupol blokád alól történő kivonására keressük a megoldásokat. Elsődleges feladatunk a tűzszünet megteremtése, emellett célunk, hogy helyreállíthassuk a létfontosságú infrastruktúrát, és humanitárius folyosót hozzunk létre, amelyen élelmiszert és gyógyszereket juttatunk a városba.”
A Reuters információi szerint az orosz erők engedélyezték, hogy az ukránok kimenekítsenek Mariupol területéről 200 ezer, Volnovahából pedig 15 ezer civilt humanitárius folyosókon. Az evakuáció egy ötórás időablakban valósulhat meg, amely a tervek szerint helyi idő szerint déli 12 órakor kezdődött. A tűzszünet idején a Vöröskereszt segít a lakosság kimenekítésében. A segélyszervezetek egy folyamatban lévő humanitárius katasztrófára figyelmeztettek, mivel az élelmiszer-, víz- és orvosi ellátás kifogyóban van.
– közölte a CNN az ENSZ menekültügyi főbiztosára, Filippo Grandira hivatkozva. Az országot elhagyók közül a legtöbben Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Moldovába és Romániába érkeztek.
Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin orosz elnök tud véget vetni, mert ez az ő háborúja – jelentette ki az MTI szerint Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője péntek este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek”.
Borrell véleménye szerint a háború nem a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.
– fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.
Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” – fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.
Borrell a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg.
– jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik. A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.
Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek azt mondta,
Blinken úgy fogalmazott, „ha Moszkva szándéka az, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt, és helyére egy saját bábkormány próbál beiktatni, akkor 45 millió ukrán így, vagy úgy, de el fogja utasítja ezt”. A Híradó.hu szerint hozzátette, a háború már most sem Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei szerint alakul.
Az amerikai elnök a BBC tudósítójának, James Landale-nek elmondta, a nemzetközi közösség elkötelezett amellett, hogy mindenben támogassa Ukrajnát, egyben olyan nyomást gyakoroljon Oroszországra, amivel véget lehet vetni a „Vlagyimir Putyin által kirobbantott háborúnak”. Arra a kérdésre, meg van-e győződve az ukránok győzelméről, azt válaszolta: „idővel feltétlenül”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!