
Fotó: Twitter
Mariupol polgármestere szerint a várost blokád alá vették az orosz csapatok – jelentette az AFP francia hírügynökség.
2022. március 05., 08:402022. március 05., 08:40
2022. március 05., 12:462022. március 05., 12:46
Vadim Bojcsenko már korábban jelezte, hogy a városban nincs víz, fűtés, áram, illetve az élelmiszerkészletek is fogyóban vannak. Ezen problémák orvoslására katonai segítséget és humanitárius folyosó kialakításának lehetőségét kérte, hogy a város közel 400 ezer lakosának legalább egy részét biztonságosan evakuálni lehessen – olvasható a Híradó.hu-n.
– számolt be róla a The Guardian. Mariupol polgármestere az alábbi üzenetet közölte a Telegram-fiókján: „Egyelőre minden lehetséges eszközzel a humanitárius problémákra és Mariupol blokád alól történő kivonására keressük a megoldásokat. Elsődleges feladatunk a tűzszünet megteremtése, emellett célunk, hogy helyreállíthassuk a létfontosságú infrastruktúrát, és humanitárius folyosót hozzunk létre, amelyen élelmiszert és gyógyszereket juttatunk a városba.”
A Reuters információi szerint az orosz erők engedélyezték, hogy az ukránok kimenekítsenek Mariupol területéről 200 ezer, Volnovahából pedig 15 ezer civilt humanitárius folyosókon. Az evakuáció egy ötórás időablakban valósulhat meg, amely a tervek szerint helyi idő szerint déli 12 órakor kezdődött. A tűzszünet idején a Vöröskereszt segít a lakosság kimenekítésében. A segélyszervezetek egy folyamatban lévő humanitárius katasztrófára figyelmeztettek, mivel az élelmiszer-, víz- és orvosi ellátás kifogyóban van.
– közölte a CNN az ENSZ menekültügyi főbiztosára, Filippo Grandira hivatkozva. Az országot elhagyók közül a legtöbben Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Moldovába és Romániába érkeztek.
Az ukrán-orosz konfliktusnak csakis Vlagyimir Putyin orosz elnök tud véget vetni, mert ez az ő háborúja – jelentette ki az MTI szerint Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője péntek este, az uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtókonferencián.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a pénteki brüsszeli külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy „az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek”.
Borrell véleménye szerint a háború nem a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról szól, és nem is új hidegháború kirobbantásáról, hanem arról, hogy az Európai Uniónak és szövetségeseinek meg kell védeniük egy ország szuverenitását, területi integritását és a nemzetközi jogot.
– fogalmazott Borrell. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a büntetőintézkedések olyanokra is hatással lesznek, akik nem tartoznak a Kreml belső köreihez, tehát az egyszerű emberek is el fogják szenvedni Putyin háborújának következményeit”.
Újságírói kérdésre válaszolva, azt is elmondta, hogy a szankciókat a háború miatt vezették be, és nem azzal az indíttatással, hogy rendszerváltás történjék Oroszországban. „A cél az ország gazdasági meggyöngítése, és Ukrajna pozíciójának megerősítése a tárgyalások során” – fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen, például növelik a szankciós listára helyezett bankok számát. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a már érvényben lévő büntetőintézkedések teljes végrehajtására kell most koncentrálni.
Borrell a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők a polgári lakosságot is célba vették, civil infrastruktúrákat semmisítenek meg.
– jegyezte meg. Mint mondta, a humanitárius helyzet egyre nehezebbé válik, a menekültek száma egyre növekszik. A főképviselő humanitárius folyosók megnyitásra szólította fel Oroszországot, és kiemelte, hogy az EU még több támogatást nyújt majd a frontvonalban lévő uniós tagállamoknak.

Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek azt mondta,
Blinken úgy fogalmazott, „ha Moszkva szándéka az, hogy megpróbálja megbuktatni a kormányt, és helyére egy saját bábkormány próbál beiktatni, akkor 45 millió ukrán így, vagy úgy, de el fogja utasítja ezt”. A Híradó.hu szerint hozzátette, a háború már most sem Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei szerint alakul.
Az amerikai elnök a BBC tudósítójának, James Landale-nek elmondta, a nemzetközi közösség elkötelezett amellett, hogy mindenben támogassa Ukrajnát, egyben olyan nyomást gyakoroljon Oroszországra, amivel véget lehet vetni a „Vlagyimir Putyin által kirobbantott háborúnak”. Arra a kérdésre, meg van-e győződve az ukránok győzelméről, azt válaszolta: „idővel feltétlenül”.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!