Fotó: Vlagyimir Putyin/Facebook
Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
2022. március 04., 22:082022. március 04., 22:08
A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.
Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akiket gyakorlatilag túszul ejtettek”.
Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.
Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat.
A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev „észszerű és konstruktív” álláspontot képvisel majd.
Az ukrajnai konfliktusról pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecserét. A moszkvai katonai tárca szerint Sojgu a „különleges művelet” okai között nevezte meg, hogy a kijevi vezetés nyolc éven át megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását, „ösztönözte a nácik és neonácik belépését a hatalmi struktúrákba”, a közelmúltban pedig sokkal intenzívebbé vált a Donyec-medencei polgári lakosság ágyúzása.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) pénteki közleményében azzal vádolta meg a NATO-t, hogy információval látja el az ukrán hadsereget az orosz fegyveres erők mozgásáról és terveiről. A tájékoztatás szerint a Lengyelországban működő logisztikai központot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és a szövetség több más tagja üzemelteti. Az SZVR azt állította, hogy
A brit közszolgálati műsorszolgáltató a BBC pénteken közölte, hogy biztonsági okokból felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Döntést a BBC az Oroszországban pénteken elfogadott törvénnyel indokolta, amely alapján szabadságvesztéssel sújtható az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése, valamint azzal, hogy az Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben blokkolták az orosz nyelvű hírportálját.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken korlátozta az oroszországi hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához. Este a hatóság bejelentette, hogy Facebook eddig lassítása után teljesen hozzáférhetetlenné tette Oroszországban a közösségi médiumot.
A Facebookon Oroszországban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg pánikkeltést célzó, egyebek között bankcsődök tömegét kilátásba helyező, valamint az orosz politikai rendszert becsmérlő, ukránbarát fizetett hirdetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!