Az orosz külügy szerint Washingtont könnyen háborúba sodorhatja a Patriot rakéták szállítása

Zaharova ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalásra az ukrán válság rendezéséről. De, mint mondta, ez csak akkor lehetséges, ha olyan valós javaslatok érkeznek, amelyek figyelembe veszik az új realitásokat és Oroszország jogos érdekeit.

Közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának Ferenc pápának a csecseneknek és a burjátoknak az ukrajnai háborúban tanúsított állítólagos kegyetlenségére tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.

Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki”

– mondta az orosz külügyi szóvivő.

Zaharova ezzel szemben „provokatívnak” és „elfogadhatatlannak” nevezte Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettes herszoni látogatását, és úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusát vezető António Guterres főtitkárnak véget kellene vetnie az ilyen akcióinak. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a régió lakosai népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendum eredményét a nemzetközi közösség túlnyomórészt nem tekinti legitimnek.

Zaharova nehezményezte egyebek között, hogy szerinte az ENSZ Titkársága és a világszervezet emberi jogi főbiztosának, Volker Türknek a hivatala kerüli az ukrán válsághelyzet pártatlan értékelését, Kijev irányába részrehajló nyilatkozatokat tesz, és a nyugatiak által támogatott narratívát használja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön pletykának minősítette a Szergej Lavrov külügyminiszter 2023-ban várható esetleges felmentéséről a BRIEF Telegram-csatornán megjelent értesüléseket. A BRIEF meg nem nevezett forrásra és Lavrovnak a Balin állítólag bekövetkezett – az orosz diplomáciai tárca által cáfolt – rosszullétére hivatkozva Mihail Galuzin november végén kinevezett külügyminiszter-helyettest és Szergej Nariskint, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) nevezte meg Lavrov lehetséges utódaként.