Fotó: wikipedia.org
A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.
2022. december 15., 17:352022. december 15., 17:35
„Sok szakértő, köztük az óceánon túl lévők is, kétségbe vonta egy ilyen lépés észszerűségét, amely a konfliktus eszkalációjához vezet, növeli az amerikai hadsereg közvetlen belekeveredésének kockázatát a háborús cselekményekbe” – mondta Zaharova.
A CNN amerikai hírtelevízió szerdán azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya a héten bejelentheti: Patriot rakétavédelmi rendszereket kíván Ukrajnába küldeni. A Pentagon közölte, hogy erről egyelőre nincs közölnivalója.
Zaharova ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalásra az ukrán válság rendezéséről. De, mint mondta, ez csak akkor lehetséges, ha olyan valós javaslatok érkeznek, amelyek figyelembe veszik az új realitásokat és Oroszország jogos érdekeit.
Közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának Ferenc pápának a csecseneknek és a burjátoknak az ukrajnai háborúban tanúsított állítólagos kegyetlenségére tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.
Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki”
– mondta az orosz külügyi szóvivő.
Zaharova ezzel szemben „provokatívnak” és „elfogadhatatlannak” nevezte Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettes herszoni látogatását, és úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusát vezető António Guterres főtitkárnak véget kellene vetnie az ilyen akcióinak. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a régió lakosai népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendum eredményét a nemzetközi közösség túlnyomórészt nem tekinti legitimnek.
Zaharova nehezményezte egyebek között, hogy szerinte az ENSZ Titkársága és a világszervezet emberi jogi főbiztosának, Volker Türknek a hivatala kerüli az ukrán válsághelyzet pártatlan értékelését, Kijev irányába részrehajló nyilatkozatokat tesz, és a nyugatiak által támogatott narratívát használja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön pletykának minősítette a Szergej Lavrov külügyminiszter 2023-ban várható esetleges felmentéséről a BRIEF Telegram-csatornán megjelent értesüléseket. A BRIEF meg nem nevezett forrásra és Lavrovnak a Balin állítólag bekövetkezett – az orosz diplomáciai tárca által cáfolt – rosszullétére hivatkozva Mihail Galuzin november végén kinevezett külügyminiszter-helyettest és Szergej Nariskint, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) nevezte meg Lavrov lehetséges utódaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!