
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői arról tárgyalnak, hogy „leváltanák” posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – állította hétfői jelentésében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata.
2023. december 11., 12:282023. december 11., 12:28
A közleményben idézték Szergej Nariskint, az SZVR igazgatóját, aki szerint a szolgálat megbízható információkat kapott arról, hogy vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői egyre gyakrabban tárgyalnak Zelenszkij „leváltásáról”.
„Az okok között szerepelnek Zelenszkij arra vonatkozó beváltatlan ígéretei, hogy legyőzi Oroszországot a csatatéren, valamint az ukrán elnök végtelen arcátlansága a külföldi partnerekkel való kommunikációban, továbbá a határtalan nepotizmus és korrupció Ukrajnában. (...) De a legfontosabb, hogy
– áll a jelentésben.
Az SZVR szerint
„Mérlegelik, hogy ki lehet Zelenszkij államfő utóda. Egyebek között az uniós külügyminiszterek ez év novemberében Brüsszelben tartott találkozójának kulisszái mögött felvetődött, hogy ez lehet valamelyik magas rangú ukrán katonatiszt, például Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vagy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője, valamint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója és Vitalij Klicsko kijevi polgármester” – áll a jelentésben.
„Az ukránok többsége számára idegen kijevi bábrezsimet, amely véres mészárlásokat rendezett a Donyec-medencében, Odesszában, valamint Ukrajna számos más városában és falvában, végül elkerülhetetlenül cserben hagyják majd tengerentúli urai” – jelentette ki Nariskin hétfőn Moszkvában az ukrán propagandával szembeni fellépés témájában megtartott kerekasztal-beszélgetésen.
Ugyanakkor
Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödni fog. „Az uniós tagállamoknak azt kell áttekinteniük, mikén növelhető az uniós támogatás” – fogalmazott.
Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak – mondta. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.
Az FSZB tucatnyinál több krími terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be
A Krím félszigeten idén 14, az ukrán biztonsági szervek által előkészített diverzáns- és terrorcselekményt sikerült megakadályozni – közölte hétfőn közzétett jelentésében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten sikerült felszámolni egy, az ukrán különleges szolgálatok által nyugati irányítással létrehozott, erősen fedett ügynökhálózatot, amely a helyi hatóságok képviselői, az orosz fegyveres erők és az FSZB katonái, valamint a félszigeten lévő energetikai és közlekedési létesítmények ellen akart nagy hatású terrorcselekményeket és diverzánsakciókat elkövetni.
Egyebek között hat vasúti pályaszakaszt, két gázelosztó objektumot, három villamosenergia-alállomást és három járművet sikerült megmenteni a robbantástól.
A jelentés szerint a szolgálat alkalmazottjai 15 rejtekhelyet találtak, valamint 37 házi készítésű bombát és több mint 200 kilogramm robbanóanyagot foglaltak le a Krímben 2023 folyamán.
Őrizetbe vették az ukrán különleges szolgálatok 18 ügynökét és segítőjét, tízüket már el is ítélték.
Az FSZB tájékoztatása szerint a Krímben jelenleg a nyomozó hatóságok több mint 30 „terrorista irányultságú” bűncselekmény ügyében folytatnak nyomozást. Elkövetésükért a vádlottakat 25 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
szóljon hozzá!