
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Galant védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy „Gázaváros be van kerítve”, az Izraeli Védelmi Erők „bent tevékenykednek", és „óráról órára és napról napra fokozzák a Hamászra gyakorolt nyomást”.
2023. november 08., 07:592023. november 08., 07:59
Ugyanakkor sem Netanjahu, sem Galant megjegyzései alapján nem világos, hogy az izraeli hadsereg pontosan hol tevékenykedik Gáza belsejében.
„Eddig több ezer terroristát öltünk meg, felülről és a föld alól” – mondta Netanjahu egy sajtótájékoztatón. „A Hamász rájött, hogy olyan helyekre is eljutunk, ahová nem gondolta volna, hogy eljutunk. És a hadjárat még mindig folyamatban van”.
„A diplomáciai fronton éjjel-nappal dolgozunk, hogy a hadseregnek mozgásteret biztosítsunk a hátralévő katonai művelethez” – tette hozzá Netanjahu. „Nem állunk le a győzelemig” – szögezte le.
„Nem fogunk elfogadni egy olyan helyzetet, amelyben a Hezbollah vagy a Hamász Libanonban bántja közösségeinket és a civileket. Továbbra is heves tűzzel válaszolunk minden támadásra” – mondta Netanjahu. „Ha a Hezbollah úgy dönt, hogy belép a háborúba, az élete legnagyobb hibája lesz” – jelezte.
Netanjahu hozzátette, hogy állandó kapcsolatban van Joe Biden amerikai elnökkel, és azt mondta: „Nagyra értékeljük az ő, valamint az amerikai kormányzat és nép támogatását”.
Joáv Galant védelmi miniszter úgy fogalmazott: az izraeli hadsereg (IDF) csapatai Gázavárosban, az iszlamista Hamász fellegvárának „szívében vannak” hadműveletük során.
Hangsúlyozta, hogy Izraelnek nem áll szándékában a háborút követően kormányozni a palesztinok lakta, part menti sávot.
– mondta.
„Gyalog, páncélozott járművekkel és harckocsikkal haladnak utászok segítségével minden irányból, és egyetlen célpontjuk van, a Hamász-terroristák Gázavárosban, infrastruktúrájuk, parancsnokaik, bunkereik, kommunikációs központjaik. Szorul a hurok Gázaváros körül” – hangoztatta Galant.
A védelmi miniszter a várost „az ember építette legnagyobb terroristabázisként” jellemezte. Mint mondta, a város alatt sok kilométernyi alagút húzódik, részben olyan iskolák és kórházak alatt, amelyekben a szélsőségesek fegyverraktárakat, kommunikációs központokat és rejtekhelyeket rendeztek be.
Közölte, hogy
Egy újságíró azon kérdésére, hogy kinek az ellenőrzése alatt lesz az övezet a háború után, így válaszolt: „Azt tudom megmondani, hogy ki nem fogja kormányozni a Gázai övezetet. Sem a Hamász, sem Izrael. Minden más lehetséges”.
Galant újfent felszólította a palesztin civil lakosságot, hogy dél felé hagyja el Gázavárost a saját biztonsága érdekében. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette védelmi minisztere kijelentéseit, hozzátéve, hogy nem lesz tűzszünet, sem üzemanyagszállítás a Gázai övezetbe, amíg a Hamász szabadon nem engedi az elhurcolt túszokat.
Az Izraeli Védelmi Erők eközben közölték, hogy az elmúlt hónapban „több mint 14 000 terrorista célpontot támadtak”, számos Hamász-harcost likvidálva, valamint kulcsfontosságú infrastruktúrát és fegyvereket megsemmisítve.
Daniel Hagari ellentengernagy, a hadsereg szóvivője szerint az IDF „több mint 100 terrorista alagútaknát és több mint 4000 fegyvert semmisített meg, sokat közülük mecsetekben, óvodákban és lakóépületekben”.
„Vannak eredmények, de a háború még hosszú – hosszú út áll előttünk. A Hamász terroristái azt mondogatják maguknak, hogy tűzszünet lesz. Nincs tűzszünet, mi megyünk tovább előre” – mondta.
Hagari elmondta, hogy miközben az IDF a gázai támadásra összpontosít, Izrael „magas készültségben” van, hogy "meghiúsítsa a terrorizmust" a megszállt Ciszjordániában és a Vörös-tenger környékén is.
A spanyol kormány kitünteti a vitatható kijelentéseket tevő ENSZ-főtitkárát a palesztin lakosság jogainak védelméért
A spanyol kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy kitünteti António Guterres ENSZ-főtitkárt a nemzetközi jog és a palesztin polgári lakosság emberi jogainak védelméért.
Isabel Rodríguez kormányszóvivő bejelentése szerint a főtitkár a legmagasabb spanyol polgári elismerést, a III. Károly láncot kapja meg.
Mint mondta, António Guterres „mindig is elkötelezett volt a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett”, továbbá kitűnt a demokrácia, a multilateralizmus és az emberi jogok védelmében. Mindez az elmúlt hetekben, a gázai válságban különösen nyilvánvaló volt - tette hozzá.
A kitüntetésről két héttel azután döntött a spanyol kormány, hogy Guterresnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elhangzott szavai ellenérzést váltottak ki Izraelben.
A főtitkár ugyanis arról beszélt, hogy a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadása „nem légüres térben történt”, mert „a palesztin népet 56 évig fojtogató megszállás alatt tartották”.
Izrael ENSZ-nagykövete szerint a portugál politikus ezzel a terrorizmust és a gyilkosságot mentegette, és lemondásra szólította fel. Gilad Erdan később azt is bejelentette, hogy nem hagyják jóvá több ENSZ-képviselő izraeli vízumkérelmét az elhangzott kijelentések miatt.
António Guterres szerint szavait kiforgatták. Hangsúlyozta, hogy nem mentegette a Hamászt, hanem épp ellenkezőleg, elítélte az 1400 halálos áldozatot követelő október 7-i támadást.
„Semmi sem igazolhatja civilek szándékos megölését, megsebesítését és elhurcolását, valamint rakéták kilövését polgári célpontok ellen” – jelentette ki.
Megjegyezte: valóban hivatkozott minapi beszédében a palesztin nép sérelmeire, egyben azonban kiemelte, hogy ezek nem igazolhatják a Hamász támadásait, azok pedig nem igazolhatják a palesztin nép kollektív büntetését.
Mindeközben Laure Beccuau párizsi ügyész kedden bejelentette: a múlt héten a párizsi és az elővárosi házak falára festett Dávid-csillagokat „egy külföldön élő személy kifejezett kérésére” készíthették.
Október 31-én reggel mintegy hatvan, sablonnal készített kék csillagot találtak több párizsi kerületben és két elővárosi negyedben. Az ügyben megbízott vizsgálóbírónak kell „azonosítania az elkövetőket és elemezni az akció mögött meghúzódó szándékot” – jelezte közleményében az ügyésznő.
Laure Beccuau szerint a nyomozás azt már megállapította, hogy „ezeket a feliratokat egy férfi és egy nő készítette, egy egyedi útvonal alapján, egy harmadik személy jelenlétében, aki lefényképezte a rongálásokat”.
A férfi és a nő azóta elhagyta Franciaországot – olvasható a közleményben.
Összefüggésbe hozták őket más bűncselekményekkel is, amelyeket Párizsban négy nappal korábban követtek el, s amelyek miatt egy másik duót, szintén egy férfit és egy nőt előállítottak. Mindketten Moldovában születtek.
„Egy helyi lakos látta őket, amikor egy kék csillagot stencileztek egy falra. Azt mondták, hogy egy harmadik féltől kaptak megbízást a munkára, pénzért cserébe, amelyet bizonyított egy orosz nyelvű beszélgetés a telefonjukban” – írta az ügyész.
Az ügyészség szerint „a telefonos kutatások arra utalnak, hogy a két elkövetőpár ugyanazzal a harmadik féllel állt kapcsolatban”. „Nem zárható ki tehát, hogy a kék Dávid-csillagok festését Párizs környékén egy külföldön élő személy kifejezett kérésére hajtották végre” – állapította meg az ügyészség.
A rendőrség nagyon gyorsan azt a feltételezést részesítette előnyben, amely szerint külföldi megbízó állhat az ügy hátterében.
Laurent Nunez párizsi prefektus vasárnap úgy vélte, hogy a többi antiszemita cselekményhez képest „atipikus esetről”, „egy összehangolt akcióról” van szó, amelyet „úgy tűnik, hogy egy elkövetői csoport hajtott végre”. Elmondása szerint mintegy 250 Dávid-csillagot festettek különböző házakra, „időnként olyanokra, ahol zsidó közösségek élnek, néha pedig nem”.
A kormány vasárnap azt közölte, hogy 1040-re emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert, köztük 102 külföldit előállítottak október 7-e, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta.
Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok. Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!