
Fotó: Pixabay
Újabb járványügyi szigorításokról döntött és szeptemberi zárlatra készül az izraeli kormány – jelentette a katonai rádió szerdán.
2021. augusztus 04., 14:302021. augusztus 04., 14:30
A koronavírus-járvánnyal foglalkozó kabinet a kedd esti ülésén döntött az újabb korlátozásokról a delta variáns okozta negyedik hullám megfékezésére.
A 12 év alatti gyerekekre is vonatkozik a „zöld címkéről” szóló szabályozás, és augusztus 20-tól szabadtéren is kötelező lesz a maszk a 100 fősnél nagyobb rendezvényeken.
Az állami hivatalokban jövő héttől csak a dolgozók felé lesz jelen, a többiek otthonról dolgoznak, és az otthoni munkavégzést javasolták a magánszektor számára is. A kézfogás, az ölelések és testi kontaktust mellőzését kérik a lakosságtól, és ezentúl karanténba kell mennie a 12 év alatti fertőzöttekkel törődő felnőtteknek.
Fokozzák az otthoni karantén betartásának és a maszkviselés megszegésének ellenőrzését, és a 60 év felettieket arra kérték, hogy ne találkozzanak oltatlan emberekkel zárt térben.
Tilos a „piros” besorolású, vagyis erősen fertőzött országokba utazni, és a közepesen fertőzött „narancssárga” országokból visszatérőknek karanténba kell vonulniuk egy hétre akkor is, ha oltottak vagy gyógyultak. A zöld államokból érkezőknek csak a reptéri tesztek negatív eredményének kézhez kapásáig kell otthon tartózkodni.
A szeptemberi zárás gazdasági költségei viszonylag alacsonyak lesznek az őszi zsidó ünnepek, a zsidó új év és a sátoros ünnep miatti kevés munkanap nyomán. A zárlat a szakértők szerint a betegek számát 10 napon, a súlyos betegek számát két-három héten belül befolyásolja.
„Valószínűleg nincs menekvés az országos zárlat elől - kivéve, ha a harmadik oltás jelentősen csökkenti a betegek számát” – mondta az ülésen Naftali Bennett miniszterelnök.
„Célunk Izrael nyitva tartása, és ez még mindig lehetséges” – hangsúlyozta a kormányfő szerdán egy jeruzsálemi oltóközpont megnyitásán. „De nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a kórházaknak egy napon azt kelljen mondaniuk: nincs nálunk hely, nem jöhet ide a beteg. Tudni fogjuk, mikor kell fékezni” – tette hozzá, miután már két egymást követő napon 3000 fölött volt az azonosított új fertőzöttek száma.
„Kudarcot, katasztrófát jelent, ha bejelentjük a zárlatot az őszi ünnepekre, mindent el kell követni ennek megakadályozására. Még lehetőségünk van rá, keményebb ellenőrzésre van szükség” – vélekedett Nicán Horovic egészségügyi miniszter, aki a rádió szerint meglehetősen magára maradt véleményével a koronavírus-kabinetben.
A szigorítások mellett az oltások rohamos növelésével, a még mindig oltatlan mintegy egymillió, 12 évnél idősebb izraeli vakcinázásával, valamint a hatvan éven felüliek harmadik dózissal történő újraoltásával próbálják elkerülni az újabb országos zárlatot.
Már 443-ra emelkedett a kórházi ellátást igénylő esetek száma, akik közül 236-an súlyos betegnek számítanak, és 49-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. Ezen a héten megkezdték a 60 év fölöttiek újraoltását, közülük már 182 444-en vették fel a harmadik adag vakcinát. A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a Ynetnek az elemzéséből kiderül, hogy a nem oltottak 4,5-ször nagyobb valószínűséggel kerülnek a súlyos betegek közé.
A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 796 466-ot (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Ez az ország lakosságának 62,33 százaléka, azonban ez nem bizonyult elégnek a sokkal fertőzőbb delta vírusváltozat okozta járvány megfékezésére. A pandémia megjelenése óta 884 933 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 6497-en haltak meg Izraelben.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
szóljon hozzá!