
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint a törvényes magyar jogvédelem és a székely autonómia elleni megtorló intézkedésnek számít Dabis Attilának, az SZNT külügyi megbízottjának Romániából való önkényes kiutasítása.
2018. március 13., 15:482018. március 13., 15:48
2018. március 13., 15:552018. március 13., 15:55
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az uniós törvényhozás hétfő esti strasbourgi ülésén felszólalt a magyarországi jogvédő kitiltása ügyében. Tőkés rámutatott: Dabis Attilának a Ceaușescu-idők módszereire emlékeztető kiutasítása nem egyedi eset, amint ugyanis az Európai Bizottságnál már 2015-ben is panaszt tett, Marosvásárhelyen már kezdettől fogva hatósági zaklatásnak, retorzióknak és szankcióknak vannak kitéve a székely autonómiamozgalom képviselői a székely szabadság napi rendezvény miatt.
Az EP-képviselő kifogásolta, hogy Dabisnak a magyar–román országhatáron egy konkrét indoklás nélküli iratot nyomtak a kezébe, mely a 2005/102. számú sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással vonja meg tőle az országba való belépés jogát. A hivatkozott jogszabály egyébként azon személyek „nem hivatalossá” nyilvánításáról rendelkezik, akik „veszélyt jelentenek a közrendre, a nemzeti biztonságra vagy a közegészségügyre”.
Tőkés úgy véli, az intézkedés az Európai Unió négy szabadságelvének egyikét is megsérti, mely az európai állampolgárok szabad mozgását szavatolja az Unió országaiban. „Dabis Attila semmi törvénytelenséget nem követett el, hanem csak a romániai magyar nemzeti közösség jogait és érdekeit védelmezi” – zárta tiltakozó felszólalását Tőkés László. Szerinte az SZNT külügyi megbízottjának egyetlen „bűne” az volt, hogy Székelyföld területi autonómiájának nagyköveteként képviseli az ügyet a nagyvilágban; legutóbb pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT azon közös árnyékjelentésének volt az egyik megfogalmazója, melynek nyomán az Európa Tanács illetékes bizottsága – egyebek mellett – az erdélyi magyarok jogainak a tiszteletben tartására szólította fel Romániát.
Tőkés úgy véli, Dabis Attila önkényes kiutasítása tulajdonképpen a törvényes magyar jogvédelem és a székely autonómia elleni megtorló intézkedésnek számít, ami ellen az EP-képviselő szerint határozottan tiltakozni kell az európai fórumokon.

Dabis Attila szerint a Romániából való kitiltásáról született döntés politikai motivációból született, válaszként arra a nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkára, melyet a székely közösség nevében végez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
1 hozzászólás