Hirdetés

Az Európai Bizottság új jogszabállyal fokozza az Ukrajnának szánt lőszerek gyártását

•  Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen

Fotó: Twitter/Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot terjeszt elő a lőszergyártás fejlesztéséről az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután találkozott Petr Pavel cseh államfővel.

Hírösszefoglaló

2023. május 03., 08:152023. május 03., 08:15

„Örömmel jelentem be, hogy az Európai Bizottság szerdán jogszabályjavaslatot terjeszt elő az EU lőszergyártásáról, ami felgyorsíthatja a szállításokat. Arról van szó, hogy intenzívebbé és gyorsabbá tegyük a lőszergyártást, mert Ukrajnának valóban azonnali szüksége van erre” – mondta újságíróknak az uniós végrehajtó testület elnöke.

A javaslat a lőszergyártás támogatását is tartalmazni fogja mintegy 500 millió euró nagyságban.

Hirdetés

Az uniós tagállamok pénzügyi támogatásával együtt az erre fordítható összeg eléri az egymilliárd eurót – mutatott rá Ursula von der Leyen. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok készek továbbra is közösen szembenézni a geopolitikai kihívásokkal.

Az Európai Bizottság elnöke köszönetet mondott Csehországnak az Ukrajnának nyújtott támogatásért.

„Tudatosítani kell, hogy lakosságarányosan Csehország fogadta be a legnagyobb számú ukrán menekültet. Ez csodálatos” – szögezte le Ursula von der Leyen.

Közlése szerint az EU-tagállamok eddig több mint 68 milliárd eurónyi segítséget nyújtottak Ukrajnának.

„Ennek a segítségnyújtásnak folytatódnia kell” – hangsúlyozta.

A cseh belügyminisztérium közlése szerint április elején több mint 325 ezer ukrán menekült tartózkodott Csehország területén.
Petr Pavel a sajtótájékoztatón nagyra értékelte az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Megerősítette korábbi álláspontját, hogy Ukrajnának az EU-ban a helye, s Prága mindent megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak.

Eközben az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében közölte: az Ukrajnát támadó orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítják, különösen kiélezett küzdelem folyik Bahmutért és Marjinkáért, az ukrán csapatok azonban tartják pozícióikat.

A kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint

a nap folyamán az említett térségekben több mint húsz támadást vertek vissza az ukrán erők.

A jelentés szerint az orosz erők három rakéta- és harminc légicsapást indítottak, továbbá legalább nyolcszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint településekre. Polgári személyek is megsebesültek, és magánházak, polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - tette hozzá a vezérkar.

Az ukrán légierő eközben a helyzetjelentés szerint öt csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, és lelőtt három különböző típusú orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy parancsnoki állást, tizenkét csapatösszevonási területet, négy lőszerraktárt és egy légvédelmi eszközt találtak el a kijevi beszámoló szerint.

A jelentés kitért arra, hogy

Ukrajna ideiglenesen megszállt területein továbbra is erővel hurcolják el az Ukrajna-párti helyi lakosokat,

valamint a fogva tartásukra új, föld alatti börtönöket rendeznek be. Példaként hozta a vezérkar, hogy az oroszok egy ilyen kazamatát alakítottak ki a Herszon megyei Csaplika rendőrségén. „Jelenleg legfeljebb tíz civilt, köztük kiskorúakat tartanak fogva ott jogellenesen. Az orosz megszállók zord, embertelen körülmények között tartják az embereket, kínozzák őket. Voltak esetek, amikor a foglyokat halálra kínozták” – írta a vezérkar.

Az ukrán parlament kedden augusztus 18-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást

– tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A két határozatot 324 és 333 szavazattal fogadta el a 450 tagú törvényhozás. A képviselő megjegyezte, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború kezdete óta hetedik alkalommal szavazott a parlament a hadiállapotról. Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló javaslatokat május 1-jén terjesztette a parlament elé.

Mindeközben Kreml szóvivője kedden az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte:

„teljes mértékben légből kapottak” az amerikai hírszerzés Fehér Ház által közölt adatai, amelyekben százezerre becsülik az orosz erők soraiból kikerült halálos áldozatok és sebesültek számát a kelet-ukrajnai Bahmutnál.

„Washingtonnak nincs lehetősége pontos számokat megnevezni, mert nem rendelkezik ilyen információkkal” – szögezte le Dmitrij Peszkov. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn elmondta, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Bahmut körül vívott harcokban december óta több mint 20 ezer orosz katona esett el, és további 80 ezer sebesült meg.

A Kirby által közölt számokat elutasítva Peszkov hangsúlyozta, hogy inkább „az orosz védelmi minisztérium által időben kiadott adatokra kell támaszkodni”.

Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz részről elesettek számáról utoljára tavaly szeptemberben nyilatkozott: akkor 5937 hősi halottról beszélt.

Donyeck orosz közigazgatás alatt álló részének egyik szóvivője novemberben 3930 orosz katona haláláról tájékoztatott a régióban, ez a szám azonban vélhetően nem volt benne a Sojgu által korábban közölt adatokban.

Szakértők szerint a nyilvánosságra hozott hivatalos adatok igencsak messze állnak a valóságtól, jóllehet sem az orosz, sem az ukrán fél nem túl gyakran tájékoztat saját veszteségeiről.

Szabotázsakció miatt kisiklott egy tehervonat az oroszországi Brjanszki területen

Szabotázsakció következtében kisiklott egy tehervonat az oroszországi, Ukrajnával határos Brjanszki területen kedden – jelentette be a terület kormányzója.
Alekszandr Bogomaz közölte, hogy „ismeretlen robbanószerkezet” lépett működésbe, aminek következtében a mozdony és a hetven tehervagon közül húsz kisiklott, de áldozatok nem voltak, és tűz sem keletkezett.
Az orosz állami vasúttársaság (RZSD) korábban arról tájékoztatott, hogy a Sznyezseckaja-Belije Berega vonalon „illetéktelen beavatkozás” következtében kisiklott egy tehervonat mozdonya és mintegy húsz vagon. A forgalmat az érintett szakaszon leállították.
Hétfőn ugyanebben a régióban egy hét kocsiból álló szerelvény siklott ki, mert ismeretlenek felrobbantották a síneket.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 01., hétfő

Marad a román polgármester a német város élén, ahol „a lengyelt ugyanolyan természetesen beszélik, mint Temesváron a magyart”

Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.

Marad a román polgármester a német város élén, ahol „a lengyelt ugyanolyan természetesen beszélik, mint Temesváron a magyart”
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

Zelenszkij elmondta, miért csapódott be Romániában az orosz drón

Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta, miért csapódott be Romániában az orosz drón
2026. június 01., hétfő

Magyar Péter látogatása nyomán sem mondott le Sulyok Tamás, alaptörvény-módosítás jöhet

A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.

Magyar Péter látogatása nyomán sem mondott le Sulyok Tamás, alaptörvény-módosítás jöhet
2026. május 31., vasárnap

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával

Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.

Politikai háború: Sulyok Tamás szembemegy Magyar Péter ultimátumával
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin

Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin
2026. május 30., szombat

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat
2026. május 30., szombat

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában

Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem

Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem
2026. május 29., péntek

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón

Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón
2026. május 29., péntek

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság

Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság
Hirdetés
Hirdetés