
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerint Magyarország nem haladt előre a Brüsszel által elvárt reformok terén
Fotó: Didier Reynders/Facebook
Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A testület viszont fenntartja további 7,5 milliárd euró zárolását.
2022. november 30., 14:072022. november 30., 14:07
2022. november 30., 14:592022. november 30., 14:59
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, amennyiben Magyarország teljesíti a jogállamisági mérföldköveket. Közölte: a brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja a pénz egy másik részének, a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót kitevő összegének a zárolását.
Átfogó és kiegyensúlyozott választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére, fenntartható növekedést, valamint a társadalmi és területi kohéziót támogató intézkedéseket tartalmaz. Ezek különösen a zöld és digitális átállás, az oktatás, a szociálpolitika, a munkaerőpiac, az egészségügy, a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a döntéshozatal minősége, a közbeszerzés, az adózás és a nyugdíjrendszer területeit érintik – idézte az igazságügyi biztost az MTI.
Reynders kijelentette: a magyar terv megfelelően képes hozzájárulni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírt 27 mérföldkő teljesítéséhez. Magyarországnak ezeket a követelményeket teljesítenie kell az unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében, mielőtt a helyreállítási uniós alap keretében bármilyen kifizetés történhetne.
Az uniós biztos arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most továbbítja a magyar helyreállítási terv pozitív értékelését az Európai Unió Tanácsának. A tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja végrehajtási határozatát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet előírja, hogy a tagállamoknak juttatott támogatások 70 százalékát december 31. előtt le kell kötni – emlékeztetett. Reynders közölte továbbá: a brüsszeli testület ugyanakkor fenntartja az uniós költségvetősből származó felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő összegének zárolását. Szavai szerint a testület úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.
„További alapvető lépésekre van szükség az uniós költségvetést Magyarországon továbbra is fenyegető kockázatok kiküszöböléséhez” – fogalmazott Reynders. Emlékeztetett: az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó összeg befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A testület most továbbítja a tagállamokat tömörítő tanács számára a magyar intézkedések végrehajtására vonatkozó elemzését. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján a tanács hozza meg december 19-ig – tette hozzá az uniós biztos.
Johannes Hahn költségvetési biztos elismerte, hogy a nyári megállapodás óta Magyarország elmozdult a kedvező irányba, de nem eléggé ahhoz, hogy eloszlassa az aggodalmakat. Közölte, szükséges a további javulása, és mind a 17 magyar vállalás maradéktalan teljesítése.
A Világgazdaság portál szerint a brüsszeli javaslat nem meglepetés, már a múlt héten kiszivárgott, hogy elfogadják a tervet, de pénzt csak akkor adnak, ha Budapest további lépéseket tesz, hogy kielégítse a Bizottság elvárásait a jogállamisági vitában. A helyreállítási programot (RRF) azért indította az Európai Unió, a finanszírozására közös hitelt felvéve, hogy segítsenek a tagállamoknak leküzdeni a világjárvány káros utóhatásait, és a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége van erre a pénzre.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a napokban úgy nyilatkozott: a nemzetközi sajtóban már korábban kiszivárgott bizottsági álláspont megerősíti azt a perspektívát, amelyet júniusban felvázolt a magyar kormány, vagyis hogy az év végéig szülessenek meg azok a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós forrásokhoz 2023-ban.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
szóljon hozzá!