Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozója utáni sajtótájékoztatón szerdán Prágában.
2022. augusztus 31., 18:412022. augusztus 31., 18:41
Az eseményen elhangzott: a vízumok könnyített kiadásának leállítása kompromisszumnak tekinthető, mert a tagállamok eltérően viszonyulnak a kérdéshez. A balti államok, Lengyelország, Finnország és Csehország képviselői a prágai találkozón a vízumkiadás teljes leállítása mellett érveltek. A másik oldalon többek között Németország, Franciaország és Ausztria ellenezték ezt a lépést.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon megjelent nyilatkozatában azt mondta, az általános vízumtilalom ellen több tagország is felszólalt. „Így tettem én is” – szögezte le a magyar diplomácia irányítója.
„A könnyített vízumkiadás befagyasztása jó irányba tett lépés, de nem elégséges” – fogalmazta meg a cseh álláspontot Jan Lipavsky, de elismerte, hogy kompromisszumra van szükség. Úgy vélekedett: Európának „meg kell mutatnia Oroszországnak, hogy egységes, képes megegyezni”, szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzetben „az EU-nak erős politikai jelzést kell küldenie Moszkvának”.
– mutatott rá a cseh külügyminiszter.
A vízumkiadás teljes leállítása az oroszoknak lehetetlenné tenne bármiféle kapcsolatokat az orosz civil társadalommal – nyilatkozta a találkozó után Alexander Schallenberg, osztrák külügyminiszter újságíróknak. Az Európai Unió és Oroszország 2007-ben kötöttek megállapodást a vízumkiadásról. A dokumentum orosz kormányzati tisztviselőket és a vállalkozókat érintő részét az EU már korábban hatályon kívül helyezte.
A prágai fórumon résztvevő diplomaták szerint például a vízum az eddigi 35 euró helyett 80 euróba kerülhet, és jóval nehezebb lesz az ismételt belépésre szóló vízum beszerzése is. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden értelmetlennek nevezte az EU várható döntését vízumügyben, ugyanakkor jelezte: Moszkva reagálni fog az EU lépésére.
Oroszország Ukrajna elleni támadása a legfontosabb témája az EU-tagországok védelmi miniszterei informális találkozójának, amely kedden kezdődött Prágában.
Három technológia cég, a finn Nokia, a svéd Ericsson és a svájci Logitech is bejelentette, hogy elhagyja az orosz piacot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!