
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok külügyminisztereinek kétnapos informális találkozója utáni sajtótájékoztatón szerdán Prágában.
2022. augusztus 31., 18:412022. augusztus 31., 18:41
Az eseményen elhangzott: a vízumok könnyített kiadásának leállítása kompromisszumnak tekinthető, mert a tagállamok eltérően viszonyulnak a kérdéshez. A balti államok, Lengyelország, Finnország és Csehország képviselői a prágai találkozón a vízumkiadás teljes leállítása mellett érveltek. A másik oldalon többek között Németország, Franciaország és Ausztria ellenezték ezt a lépést.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon megjelent nyilatkozatában azt mondta, az általános vízumtilalom ellen több tagország is felszólalt. „Így tettem én is” – szögezte le a magyar diplomácia irányítója.
„A könnyített vízumkiadás befagyasztása jó irányba tett lépés, de nem elégséges” – fogalmazta meg a cseh álláspontot Jan Lipavsky, de elismerte, hogy kompromisszumra van szükség. Úgy vélekedett: Európának „meg kell mutatnia Oroszországnak, hogy egységes, képes megegyezni”, szerinte a jelenlegi nemzetközi helyzetben „az EU-nak erős politikai jelzést kell küldenie Moszkvának”.
– mutatott rá a cseh külügyminiszter.
A vízumkiadás teljes leállítása az oroszoknak lehetetlenné tenne bármiféle kapcsolatokat az orosz civil társadalommal – nyilatkozta a találkozó után Alexander Schallenberg, osztrák külügyminiszter újságíróknak. Az Európai Unió és Oroszország 2007-ben kötöttek megállapodást a vízumkiadásról. A dokumentum orosz kormányzati tisztviselőket és a vállalkozókat érintő részét az EU már korábban hatályon kívül helyezte.
A prágai fórumon résztvevő diplomaták szerint például a vízum az eddigi 35 euró helyett 80 euróba kerülhet, és jóval nehezebb lesz az ismételt belépésre szóló vízum beszerzése is. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden értelmetlennek nevezte az EU várható döntését vízumügyben, ugyanakkor jelezte: Moszkva reagálni fog az EU lépésére.

Oroszország Ukrajna elleni támadása a legfontosabb témája az EU-tagországok védelmi miniszterei informális találkozójának, amely kedden kezdődött Prágában.

Három technológia cég, a finn Nokia, a svéd Ericsson és a svájci Logitech is bejelentette, hogy elhagyja az orosz piacot.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!