Az EU és Ukrajna kereskedelmi kapcsolatokról szóló, a mezőgazdaságot is érintő elvi megállapodásra jutott

– emelték ki.

A megállapodás védzáradékot vezet be, amelynek keretében mindkét félnek lehetősége lesz arra, hogy olyan védintézkedési mechanizmust aktiváljon, amely lehetővé teszi megfelelő intézkedések elfogadását olyan helyzetekben, amikor a behozatal bármelyik fél számára kedvezőtlen hatásokat okozhat.

A felülvizsgált megállapodás bővíti az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi lehetőségeit is, „egyensúlyt teremtve Ukrajna EU-val folytatott kereskedelmének támogatása és bizonyos uniós mezőgazdasági ágazatok és érdekelt felek érzékenységének teljes körű figyelembevétele között”.

Az egyes termékek piacra jutása a megállapodás alapján változó lesz:

míg bizonyos, úgynevezett nem érzékeny termékek esetében a felek teljes kereskedni liberalizációban állapodtak meg.

Ukrajna például növelni fogja a sertéshús, a baromfi és a cukor exportjára vonatkozó kvótákat, és csökkenti vagy eltörli a vámokat más termékek esetében – magyarázták. Ez – mint írták – növelni fogja az európai gazdálkodók exportlehetőségeit, különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamokban.

Az Európai Bizottság közölte: a megállapodás kiegyensúlyozott, méltányos és realisztikus. A nehéz geopolitikai körülmények között a lehető legjobb eredményt képviseli, ugyanis orvosolja a tagállamok, a gazdálkodók és az élelmiszer-termelők által hangoztatott aggodalmakat.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Amíg ez meg nem történik, a meglévő kereskedelmi megállapodások június 5-i lejárta után átmeneti intézkedések biztosítják, hogy a kereskedelmi forgalom zavartalanul folytatódjon az EU és Ukrajna között – tájékoztattak.

Eközben első kijevi látogatásán

„Ukrajna szabadsága és jövője kül- és biztonságpolitikánk legfontosabb feladata” – fogalmazott a májusban hivatalba lépett miniszter, miután hétfőn a német fegyvergyártás képviselőivel együtt megérkezett az ukrán fővárosba.

Hozzáfűzte: Németország „szilárdan Ukrajna mellett fog állni, hogy az ország továbbra is sikeresen meg tudja védeni magát – modern légvédelemmel és más fegyverekkel, humanitárius és gazdasági segítséggel”.

Wadephul kijevi útját biztonsági okokból érkezéséig nem hozták nyilvánosságra. A külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, Andrij Szibihával, és lerótta tiszteletét az 1941-ben megölt több mint 33 ezer zsidó áldozat előtt, akiket Babij Jarnál gyilkoltak meg a nácik.

„Ukrajna fogja meghatározni, hogy Európa olyan hely marad-e, ahol a szabadság és az emberi méltóság győzedelmeskedik – vagy olyan kontinenssé válik, ahol az erőszak újrarajzolja a határokat” – jelentette ki Wadephul.

„Ezért maradunk továbbra is teljes mértékben elkötelezettek Ukrajna támogatása iránt” – mondta.

Wadephul kiemelte, hogy miközben Putyin nem hajlandó valódi diplomáciai lépéseket tenni a háború befejezéséért, Ukrajna folyamatosan bizonyította, hogy hajlandó komoly tárgyalásokra.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint később arról tájékoztatott, hogy a német tárcavezető kijevi megbeszélésein Ukrajna katonai támogatásáról, a védelmi együttműködésről, valamint a kétoldalú kapcsolatok számos más kérdéséről esett szó. Kiemelte: tárgyaltak arról, miként lehetne megállítani Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját, és hogyan lehet csökkenteni az Európára nehezedő orosz fenyegetést. Szibiha megköszönte Németországnak a vezető szerepet Ukrajna támogatásában,

„Megvitattuk, hogyan lehet elérni a békét erőn keresztül, aminek két kulcseleme van: Ukrajna megerősítése és a nyomás fokozása Oroszországra. Hálásak vagyunk Németországnak azért a jelentős szerepért, amelyet az ukrán légvédelmi pajzs megerősítésében vállalt. A német fegyverek ukrán életeket mentenek. Továbbá megvitattuk Németország hozzájárulását Ukrajna saját nagy hatótávolságú képességeinek és pilóta nélküli repülőeszközeinek (drónjainak) fejlesztéséhez, ami egy kölcsönösen előnyös együttműködés” – fejtette ki az ukrán miniszter.

Ezenkívül megköszönte Németország aktív szerepét az Oroszország elleni 18. uniós szankciócsomag előkészítésében is. „Szóba került továbbá az Ukrajna európai integrációjának előmozdításához szükséges további erőfeszítések kérdése is. Nagyra értékelem Németország határozott támogatását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban” – tette hozzá Szibiha.

Wadephul május 9-én, néhány nappal hivatalba lépése után már járt egyszer Ukrajnában, de akkor az EU külügyminisztereinek informális tanácskozásán vett részt Lembergben (Lvivben).

Mindeközben

és azzal érvelt, hogy Moszkva az, aki továbbra is akadályozza az általa kezdeményezett háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket.

„Peszkov legutóbbi megjegyzései a tárgyalások állásáról orwelliek. Az orosz állítások, miszerint az Egyesült Államok és Ukrajna az, amely hátráltatja a béketárgyalásokat, megalapozatlanok. Trump elnök következetes és hajthatatlan volt a háború befejezését célzó előrelépés érdekében. Azonnali tűzszünetet és a háborút lezáró háromoldalú tárgyalások megkezdését sürgetjük. Oroszország nem húzhatja tovább az időt, miközben civil célpontokat bombáz Ukrajnában” – szögezte le Kellogg az X-en.

Az amerikai illetékes arra reagált, hogy

„Természetesen sok múlik a kijevi rezsim álláspontján” – mondta Peszkov egy fehérorosz televíziós csatornának adott interjúban a Reuters szerint. „Attól függ, hogy mennyire hatékonyan folytatódnak Washington közvetítői erőfeszítései” – tette hozzá.

E megjegyzések ellenére Oroszország elutasította az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslatot, és folytatta az ukrán városok elleni támadásokat, rekordszámú drónt indítva ukrán városok ellen. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan kijelentette, hogy „egész Ukrajna a miénk”, ami további kétségeket ébresztett a Kreml hajlandóságát illetően, hogy érdemi tárgyalásokba bocsátkozzon.

Mint ismeretes, bár idén két béketárgyalási fordulóra is sor került Isztambulban Oroszország és Ukrajna között – május 16-án és június 2-án –, a megbeszélések nem vezettek áttöréshez az ellenségeskedések befejezése terén.

Bár az isztambuli találkozókon figyelemre méltó fogolycserékre került sor, nem történt kézzelfogható előrelépés a béke felé.

Eközben

Graham az ABC Newsnak adott vasárnapi interjújában elmondta, hogy Donald Trump elnök azt mondta neki, hogy a szankciós törvényjavaslatot – amely 500 százalékos vámot vetne ki az orosz olajat vásárló országokra, például Kínára és Indiára – szavazásra kell bocsátani.

Graham „nagy áttörésnek” nevezte Trump döntését, amely szerinte része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tárgyalóasztalhoz akarják ültetni Ukrajnával kapcsolatban, és Trumpnak „eszközt” adnak ennek eléréséhez.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Trump mérlegelheti, hogy aláírja-e a törvényt, ha és amikor az átmegy a kongresszuson.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov Graham megjegyzéseivel kapcsolatban hétfőn azt mondta, hogy Oroszország tisztában van az amerikai szenátor álláspontjával, és tudomásul vette nyilatkozatát.

„A szenátor nézeteit jól ismerjük, jól ismeri az egész világ. A megrögzött oroszgyűlölők csoportjához tartozik. Ha rajta múlna, ezeket a szankciókat már régen bevezették volna” – mondta Peszkov.

„Segítette volna ez az (ukrajnai) rendezési (folyamatot)? Ezt a kérdést azoknak kellene feltenniük maguknak, akik ilyen dolgokat kezdeményeznek” – tette hozzá.

Moszkva májusban indította el új nyári hadjáratát, amelynek célja, hogy egyre mélyebbre nyomuljon Ukrajna északkeleti és keleti régióiba,.

Az ukrán csapatok előrenyomultak a Szumi városától kevesebb mint 30 kilométerre fekvő Olekszijivka falu közelében, és felszabadították Andrijivka falut, amelyet Oroszország június elején foglalt el – áll a közleményben.

Közben Ukrajna a vezérkar szerint megállította az orosz előrenyomulást a Junakivka-Jablunivka-Novomikolajivka-Olekszijivka-Kindrativka vonal mentén és az orosz határon, Kurszki terület közelében is.

– közölte a vezérkar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén azt állította, hogy az ukrán csapatok megállították az orosz offenzívát Szumi területen.

„Az orosz támadási terv a Szumi területen nem jár sikerrel – hála minden ukrán egységnek, amely a területen tevékenykedik” – mondta Zelenszkij a katonai vezetéssel és Rusztem Umerov védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.

Az orosz offenzíva célja, hogy keleten elérje a Donyecki és Luhanszki terület közigazgatási határait, és pufferzónát hozzon létre a Szumi és a Harkivi terület határvidékén – közölte Olekszandr Szirszkij főparancsnok június 21-én újságírókkal.

Ukrajna tavaly augusztusban indított határokon átnyúló offenzívát a Kurszki terület ellen, amely az ukrán Szumi területtel határos, és kezdetben 1300 négyzetkilométert foglalt el, de ennek a területnek a túlnyomó többségét elvesztette az év elején indított orosz ellentámadásban.

Moszkva azt állította, hogy április 26-án teljesen felszabadította a régiót, de ezt az állítást Ukrajna visszautasította, később pedig maguk az orosz tisztségviselők is vitatták.

Mindeközben a Moszkva által 2022-ben Oroszország részének nyilvánított Luhanszk vezetője, Leonyid Paszecsnyik hétfőnb este a Pervij Kanal televíziós csatornának nyilatkozva azt állította: az osoz hadsereg teljes egészében elfoglalta a régiót.