Fotó: Ilusztráció
Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége törekedni fog arra, hogy a decemberi csúcstalálkozón szülessen meg az egyhangú döntés Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról – jelentette ki Mikulas Bek cseh EU-ügyi miniszter szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2022. október 05., 21:522022. október 05., 21:52
A Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló EP-vitán Mikulas Bek rámutatott, az EU cseh elnöksége alapvető fontosságúnak tartja a schengeni övezet bővítését, és elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa a két ország csatlakozásának ügyét. Az európai szakértők jövő héten látogatást tesznek Romániába és Bulgáriába – tette hozzá.
Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas felszólalásában emlékeztetett, a két ország már 2011-ben teljesítette a schengeni térséghez való csatlakozás technikai feltételeit. „Románia és Bulgária több mint 11 éve vár a Tanács döntésére. Szeretném kifejezni elismerésemet a román és bolgár partnereknek azért, ahogyan az ukrán menekülthullámot kezelték az Európai Unió külső határainál” – idézi az Agerpres Schinas nyilatkozatát.
Az EB-alelnöke ugyanakkor rámutatott, az európai szakértők látogatása nem azt jelenti, hogy újraértékelik a két ország felkészültségét, ez csak egy alkalom a tagállamok számára, hogy friss információkhoz jussanak a schengeni szabályok romániai és bulgáriai alkalmazásával kapcsolatban.
– nyomatékosította Schinas.
Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Manfred Weber szintén azt hangsúlyozta, hogy Románia és Bulgária a schengeni tagság elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételnek eleget tesz.
„Románia és Bulgária már 11 éve vár. Ez elfogadhatatlan, nincs objektív ok arra, hogy ez a két ország a Schengenen kívül maradjon. Az Európai Néppárt folyamatosan azért küzdött, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni térséghez, és arra kérjük a Tanácsot, hogy adjon zöld utat ehhez'” – hangsúlyozta a német képviselő.
A szocialista frakció vezetője, Iratxe García Pérez szintén szorgalmazta, hogy
A Renew Europe képviselőcsoporthoz tartozó holland Sophia in'T Veld azt mondta, 11 évvel azután, hogy megszületett az ajánlás a két országnak a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való csatlakozásáról, „szégyelli magát” a román és bolgár polgárok előtt, akik joggal érzik úgy, hogy a többi uniós polgárhoz képest eltérő bánásmódban van részük. „Követelem a holland miniszterelnöktől, hogy tartsa tiszteletben a törvényt és támogassa a két ország schengeni csatlakozását” – fogalmazott.
A Zöldek EP-frakcióját képviselő Tineke Strik szintén azt mondta, az EU-nak is érdeke, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez, de „politikai beavatkozásoktól mentes, kizárólag az érdemen alapuló, objektív döntést” sürgetett.
Meglátása szerint a két országnak az EU-ba való felvétele is hiba volt. „Az elmúlt évben többször is jártam Romániában, és finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy Románia Európa Vadnyugata. Ukrajnában is sokkal jobb az infrastruktúra, mint Romániában. Nincs szükségünk Romániára és Bulgáriára sem az Európai Unióban, sem a Schengenben” – nyomatékosította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!