Az Európai Unióból való kilépési szándékának azonnali hivatalos bejelentésére szólította fel Nagy-Britanniát az Európai Parlament (EP) a keddi rendkívüli plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásában.
2016. június 28., 14:232016. június 28., 14:23
2016. június 28., 15:502016. június 28., 15:50
Az EP néppárti, szocialista, liberális és zöld frakciói által közösen benyújtott állásfoglalási indítványban felszólították David Cameron brit miniszterelnököt, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők keddi csúcstalálkozóján jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt.
Mint írták, a „kiválási eljárás gyors és következetes végrehajtása biztosítja a brit szavazók akaratának tiszteletben tartását\", a „mielőbbi hivatalos bejelentés a mindenki számára káros bizonytalanság megelőzése és az Európai Unió integritásának védelme érdekében szükséges\". A nem kötelező érvényű állásfoglalásban azt is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kihívások szükségessé teszik a gondolkodást az unió jövőjéről.
Kiemelték, szükség van reformokra, hogy olyan Európai Unió jöhessen létre, amely teljesíti az állampolgárok elvárásait. A képviselők leszögezték, hogy bár egyes tagországok választhatják a lassabb vagy kisebb mértékű integrációt, az unió magját meg kell erősíteni. Az uniós parlament plenáris ülése 395 igen szavazattal, 200 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadta el a dokumentumot.
Bennfentes források szerint az Európai Néppárt eleinte nem támogatta az állásfoglalást, Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője azonban végül meggyőzte a frakció tagjait, hogy egységes kiállásra van szükség a populista erők ellen és a „piacok megnyugtatása\" érdekében. Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki felszólalásában kitért rá, sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Korábban az uniós intézmények és több tagállam vezetői is kilépési szándékának mielőbbi bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát.
Ezzel szemben David Cameron brit miniszterelnök hétfőn közölte, a londoni kormány egyelőre nem aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek az EU-tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Szerinte a kilépési folyamatra kidolgozott szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul. Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!