Fotó: presidency.ro
Klaus Iohannis államfő pénteken Athénban találkozott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel.
2022. december 02., 19:182022. december 02., 19:18
Az államelnöki hivatal tájékoztatása szerint Iohannis és Micotákisz többek közt az energetikai biztonságról és a lakosság számára elérhető árak biztosításáról tanácskozott.
A felek hangsúlyozták az energiahálózatok összekapcsolására irányuló projektek és más kritikus infrastruktúrák diverzifikálásának fontosságát, és üdvözölték a Görögország és Bulgária közötti interkonnektor üzembe helyezését, amely szintén kulcsfontosságú a régió energiabiztonsága szempontjából – írja az Agerpres.
A két vezető méltányolta azt a fontos lépést,
A folyosó biztosítani fogja a kétirányú földgázáramlást, többek között Románia és a Moldovai Köztársaság felé. Ennek kapcsán megvitatták az energiaválság által sújtott Moldovai Köztársaság további támogatásának módjait is, és Iohannis ismertette a Románia által hozott intézkedéseket – derül ki a tájékoztatásból.
Klaus Iohannis elnök és Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök értékelte a két ország közötti gazdasági együttműködés dinamikus fejlődését, ugyanakkor megegyeztek abban, hogy ki kell aknázni az együttműködési lehetőségeket olyan közös érdekű területeken, mint az európai energiabiztonság, a védelem, a polgári védelem, a turizmus, a kultúra és az oktatás.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió kapcsán a két közjogi méltóság elmélyült eszmecserélt folytatott a jelenlegi kihívásokról és a transzatlanti biztonságot szolgáló lépésekről. Klaus Iohannis ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket Románia tesz Ukrajna és az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, hozzátéve, mindezek folytatódnak mindaddig, amíg szükség lesz rájuk. Szó esett ugyanakkor a szolidaritási folyosókról, amelyek az ukrán gabona tranzitját szolgálják annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egy élelmiszerválság a legkiszolgáltatottabb országokban – tájékoztat a közlemény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!