
Fotó: X/Gabriel Attal
Gabriel Attal oktatási minisztert nevezte ki az új francia miniszterelnöknek Emmanuel Macron államfő a hétfőn lemondott Élisabeth Borne helyére – jelentették elnöki forrásokra hivatkozva kedden a francia hírtelevíziók.
2024. január 09., 14:402024. január 09., 14:40
A 34 éves tárcavezető, aki a felmérések szerint a legnépszerűbb francia politikus, az 1958-ban kezdődött V. köztársaság legfiatalabb kormányfője. Emmanuel Macron 2016-ban alakult pártjának alapítói közé tartozik, egy ideig szóvivője is volt.
Gabriel Attal a jelenlegi államfő 2017 májusában kezdődött hivatali ideje alatt a negyedik miniszterelnök.
Attal az V. Köztársaság történetének legfiatalabb francia kormányfője – mutat rá a Híradó.hu.
2006-ban, majd 2016-ban csatlakozott Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben párthoz. A politikus 2017 óta tagja a Nemzetgyűlésnek.
Attalt 2018 októberében nevezték ki a nemzeti köznevelésért felelős miniszter mellé államtitkárnak.
A politikus azóta folyamatosan följebb került a ranglétrán, 2023. júliusától tölti be az oktatási és ifjúsági miniszteri posztot.
A 2023/24-és tanév kezdetén betiltotta az állami oktatási intézményekben az abaja, a muszlim női viselet (hosszú, köntösszerű ruha) hordását.
Az 1989-ben született politikus vagyonos, befolyásos család sarjaként kezdte karrierjét: édesapja, Yves Attal tunéziai zsidó származású ügyvéd, filmproducer, édesanyja, Marie de Couriss egy produkciós cég alkalmazottja. Attal édesanyja Odesszából származik, egy görög eredetű, fehérorosz családból.
Attal 2017-ben hozta nyilvánosságra, hogy az azonos neműekhez vonzódik, párja Stéphane Séjourné, aki 2021-ig Emmanuel Macron politikai tanácsadója volt.
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
szóljon hozzá!