Az autonómia nem korlátozza a szuverenitást: Szili Katalin szerint EU- hatáskörbe kellene vonni az őshonos kisebbségek védelmét

és bármilyen fellépést sürgetnek az autonómia területén, az EU a tagállami hatáskörre hivatkozva nem foglalkozik a kérdéssel.

A miniszterelnöki megbízott előadásában azt vizsgálta, mennyire szolidáris Európa az őshonos kisebbségeivel, és úgy vélte, a jelenlegi szabályozás egyetlen pozitívuma, hogy az emberi jogok deklarálásán keresztül rögzíti az őshonos kisebbség tagjait egyes emberekként megillető jogokat, ugyanakkor hiányolta az őshonos kisebbség pontos definícióját, kifogásolta a közösségi védelem és a végrehajtási kontroll hiányát.

A miniszterelnöki megbízott megköszönte az intézet munkatársainak áldozatos munkáját, hogy kiállnak a magyarokért, a magyar közösségekért. Jelezte: szomorúsággal tölti el ugyanakkor, hogy

Szili Katalin vázolta az őshonos kisebbségek védelme érdekében szükséges feladatokat is, első helyen említve, hogy a nemzetközi intézményrendszerekben folyamatosan napirenden kell tartani a kisebbségek és az autonómia kérdését, be kell mutatni a jogsérelmeket, jogfosztásokat és ezeket peresíteni kell. Kifejezte reményét, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatban a következő Európai Parlament „érzékenyebb és fogékonyabb lesz”. Szükségesnek nevezte a tagállami ellenállások minimalizálását, amelynek szavai szerint jó eszköze lehetne a kisebbségi jogok folyamatos monitorozása.

Szili Katalin hivatkozott Varga Zs. András alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának a konferencián elmondott szavaira, hogy

A miniszterelnöki megbízott szerint ennek tudatosítása is elengedhetetlen. Fontosnak nevezte az őshonos kisebbségek definiálását is, és azt, hogy „rádöbbentsék” az EU-t arra, hogy különbséget kell tenni az őshonos kisebbségek és az újdonsült európai polgárság várományosai között.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai polgárok 10 százaléka őshonos kisebbséghez tartozik, 5 százalék pedig bevándorló. Mint mondta, az őshonos kisebbség tagjai akaratuk ellenére kerültek ebbe a helyzetbe, közös történelmük és kultúrájuk Európához köti őket, és az asszimilációjukra törekednek, a bevándorlók ezzel szemben saját akaratukból kerültek ebbe a helyzetbe, eltérőek a hagyományaik, idegen a kultúrájuk, és mérhetetlen toleranciát követelnek magukkal szemben. Mint mondta, kötelező erejű, egységes szabályozásra lenne szükség az őshonos kisebbségek védelme ügyében és ehhez kapcsolódóan egy implementációs kontrollra is. Jelezte: 2024-ben Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, ezt jó alkalomnak nevezte arra, hogy ezzel a témával „tematizálja” Magyarország az EU-t.