Fotó: Videófelvétel
Bizonyos fokú, a jelenleginál nagyobb autonómiát javasolt Franciaországon belül Korzika számára Emmanuel Macron francia elnök a szigeten tett csütörtöki látogatása során.
2023. szeptember 28., 15:322023. szeptember 28., 15:32
2023. szeptember 28., 15:372023. szeptember 28., 15:37
Macron „történelmi pillanatról” beszélt, és azt javasolta, hogy lépjen „új szakaszba” Korzika „belépése” a francia alkotmányosság keretibe, illetve a sziget autonómiája, amely „nem lenne sem az állam ellen, sem az állam nélkül”.
„A status quo mindannyiunk számára kudarcot jelentene” – hangsúlyozta a köztársasági elnök Ajaccióban, a hivatalos francia megfogalmazás szerint „nacionalista”, azaz autonómiapárti irányítás alatt álló korzikai törvényhozás előtt, amelynek pulpitusa mögött
Emmanuel Macron ezt „az elismerés alapvető gesztusának” és „a sziget és mediterrán környezet egyediségét tiszteletben tartó keretrendszer kiépítése alapjának” tekinti.
Emmanuel Macron hat hónapos határidőt szabott a korzikai kormánynak és a vezetőknek, hogy kidolgozzák „az alkotmányos és organikus szöveget, amelyet jóváhagyásra benyújtanak”.
„És e szöveg alapján meg tudjuk majd kezdeni az alkotmánymódosítás folyamatát, majd megszervezhetjük a konzultációt Korzikán, és a végén elkészíthetjük a sarkalatos törvény tervezetét, amely ezt az új szakaszt megvalósítja” – hagnsúlyozta az államfő.
– mondta.
A Le Figaro beszámolója szerint Macron a belügyminisztere, Gérald Darmanin és a sziget választott képviselői között másfél éve tartó tárgyalások után érkezett a szigetre, hogy felvázolja Korzika új státuszát. Elsőként a sziget ellenállói előtt tisztelgett, miután a régió 1943. október 4-én „a szárazföldi Franciaország első felszabadított területe” volt.
Nyolcvan évvel később újabb „történelmi pillanatban vagyunk” – jelentette ki az államfő a helyi törvényhozás emelvényéről, és bejelentette, hogy „mélyreható változás következik be az állam és Korzika kapcsolatában”.
A Le Figaro rámutat:
A szigeten a dzsihadista cellatársa által Yvan Colonna ellen 2022 tavaszán elkövetett halálos támadást követő zavargások végül arra késztették, hogy kibéküljön velük – azzal a ténnyel egyetemben, hogy 2021-ben újraválasztották őket a helyi közösség élére, a problémás függetlenségpárti szövetségeseik nélkül.
Macron azonban továbbra is elutasítja a helyi önrendelkezéspárti erők számos követelését, amelyeket a korzikai közgyűlés július 5-én megszavazott határozatában is megismételt.
Például
Ugyanakkor azt mondta az autonómiapártiaknak: „Nincs vörös vonal. Létezik a köztársaság eszménye és mindenki akarata, hogy ezen a közös úton túllépjen önmagán”.
A leendő autonóm terület
Korzika Franciaország 18 régiójának egyike, fővárosa Ajaccio, korzikai nyelven Aiacciu.
A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert.
A történelem során főníciai, etruszk, görög, karthágói és római befolyás alatt is állt, de a Bizánci majd a Frank Birodalom is megvetette itt a lábát. Később a Pisai és a Genovai Köztársaság is uralta.
1755-ben kétszeri francia beavatkozás után Pasquale Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A korzikai alkotmány volt az újkor első független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, előfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövő liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsőként szavazójogot biztosított a nőknek.
1768-ban XV. Lajos francia király megvette Genovától annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erők visszaverésével átvette az irányítást Korzika felett. Paoli Londonba menekült, a francia forradalom után a Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.
1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyűlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelően Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.
A szigeten a második világháború után megerősödött az önálló nemzettudat, amely a korzikai tudatot részint a korzikai nyelvre alapozta. Évtizedek óta működnek a függetlenség mellett állást foglaló pártok, sőt szélsőséges szeparatista szervezetek, amelyek kisebb robbantásokat hajtanak végre francia kormányépületek ellen. Az erőszakot fokozta, hogy az 1970-es években a francia kormány erővel akart fellépni a szeparatisták ellen. 2008. január 12-én nagyobb incidens történt, amikor 18 szeparatista egy párizsi kormányrendelet miatt támadást hajtott végre egy kormányépület ellen, és történt egy újabb robbantásos merénylet is. 2000-ben terv született arra nézvést, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a francia parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének. A terv francia támogatói ugyanakkor azt várták, hogy ezzel megfékezhető lesz a szeparatizmus. A francia javaslatot kis eltéréssel, de a korzikai többség is elutasította. Az 1991-es Korzika-törvény ugyan bizonyos fokú autonómiát biztosított a szigetnek, de ez elég hiányos, mert a helyi prefektust továbbra is a franciák nevezik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy három amerikai vadászgép zuhant le „egy látszólagos baráti tűz incidens miatt”.
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!