Fotó: Videófelvétel
Bizonyos fokú, a jelenleginál nagyobb autonómiát javasolt Franciaországon belül Korzika számára Emmanuel Macron francia elnök a szigeten tett csütörtöki látogatása során.
2023. szeptember 28., 15:322023. szeptember 28., 15:32
2023. szeptember 28., 15:372023. szeptember 28., 15:37
Macron „történelmi pillanatról” beszélt, és azt javasolta, hogy lépjen „új szakaszba” Korzika „belépése” a francia alkotmányosság keretibe, illetve a sziget autonómiája, amely „nem lenne sem az állam ellen, sem az állam nélkül”.
„A status quo mindannyiunk számára kudarcot jelentene” – hangsúlyozta a köztársasági elnök Ajaccióban, a hivatalos francia megfogalmazás szerint „nacionalista”, azaz autonómiapárti irányítás alatt álló korzikai törvényhozás előtt, amelynek pulpitusa mögött
Emmanuel Macron ezt „az elismerés alapvető gesztusának” és „a sziget és mediterrán környezet egyediségét tiszteletben tartó keretrendszer kiépítése alapjának” tekinti.
Emmanuel Macron hat hónapos határidőt szabott a korzikai kormánynak és a vezetőknek, hogy kidolgozzák „az alkotmányos és organikus szöveget, amelyet jóváhagyásra benyújtanak”.
„És e szöveg alapján meg tudjuk majd kezdeni az alkotmánymódosítás folyamatát, majd megszervezhetjük a konzultációt Korzikán, és a végén elkészíthetjük a sarkalatos törvény tervezetét, amely ezt az új szakaszt megvalósítja” – hagnsúlyozta az államfő.
– mondta.
A Le Figaro beszámolója szerint Macron a belügyminisztere, Gérald Darmanin és a sziget választott képviselői között másfél éve tartó tárgyalások után érkezett a szigetre, hogy felvázolja Korzika új státuszát. Elsőként a sziget ellenállói előtt tisztelgett, miután a régió 1943. október 4-én „a szárazföldi Franciaország első felszabadított területe” volt.
Nyolcvan évvel később újabb „történelmi pillanatban vagyunk” – jelentette ki az államfő a helyi törvényhozás emelvényéről, és bejelentette, hogy „mélyreható változás következik be az állam és Korzika kapcsolatában”.
A Le Figaro rámutat:
A szigeten a dzsihadista cellatársa által Yvan Colonna ellen 2022 tavaszán elkövetett halálos támadást követő zavargások végül arra késztették, hogy kibéküljön velük – azzal a ténnyel egyetemben, hogy 2021-ben újraválasztották őket a helyi közösség élére, a problémás függetlenségpárti szövetségeseik nélkül.
Macron azonban továbbra is elutasítja a helyi önrendelkezéspárti erők számos követelését, amelyeket a korzikai közgyűlés július 5-én megszavazott határozatában is megismételt.
Például
Ugyanakkor azt mondta az autonómiapártiaknak: „Nincs vörös vonal. Létezik a köztársaság eszménye és mindenki akarata, hogy ezen a közös úton túllépjen önmagán”.
A leendő autonóm terület
Korzika Franciaország 18 régiójának egyike, fővárosa Ajaccio, korzikai nyelven Aiacciu.
A sziget Bonaparte Napóleon szülőhelyeként ismert.
A történelem során főníciai, etruszk, görög, karthágói és római befolyás alatt is állt, de a Bizánci majd a Frank Birodalom is megvetette itt a lábát. Később a Pisai és a Genovai Köztársaság is uralta.
1755-ben kétszeri francia beavatkozás után Pasquale Paolit kinevezték tábornagynak és kikiáltották a Korzikai Köztársaságot. A korzikai alkotmány volt az újkor első független, nemzeti alkotmánya, ami a felvilágosodás elvei szerinti demokráciát hozott létre, és noha kevésbé ismert, előfutára volt az USA 1777-ben, és Lengyelország 1791-ben elfogadott alkotmányának. A létrejövő liberális politikai rendszer a maga idejében egyedi volt, a történelemben elsőként szavazójogot biztosított a nőknek.
1768-ban XV. Lajos francia király megvette Genovától annak a szigettel kapcsolatos minden követelését és 1769-ben a köztársasági erők visszaverésével átvette az irányítást Korzika felett. Paoli Londonba menekült, a francia forradalom után a Angliában próbált szövetségeseket találni Korzika függetlenségére irányuló törekvéseihez.
1794-ben az angolok elfoglalták a szigetet és kikiáltották az Angol-Korzikai Királyságot, azonban 1796-ban a Nemzetgyűlés egy 1789-es rendeletében kimondottaknak megfelelően Franciaország azt a sajátjának tekintette és visszafoglalta.
A szigeten a második világháború után megerősödött az önálló nemzettudat, amely a korzikai tudatot részint a korzikai nyelvre alapozta. Évtizedek óta működnek a függetlenség mellett állást foglaló pártok, sőt szélsőséges szeparatista szervezetek, amelyek kisebb robbantásokat hajtanak végre francia kormányépületek ellen. Az erőszakot fokozta, hogy az 1970-es években a francia kormány erővel akart fellépni a szeparatisták ellen. 2008. január 12-én nagyobb incidens történt, amikor 18 szeparatista egy párizsi kormányrendelet miatt támadást hajtott végre egy kormányépület ellen, és történt egy újabb robbantásos merénylet is. 2000-ben terv született arra nézvést, hogy nagyobb autonómiát adnak a szigetnek, de ezt a francia parlament elutasította, attól tartva, hogy más francia régiók is nagyobb önállóságra törekednének. A terv francia támogatói ugyanakkor azt várták, hogy ezzel megfékezhető lesz a szeparatizmus. A francia javaslatot kis eltéréssel, de a korzikai többség is elutasította. Az 1991-es Korzika-törvény ugyan bizonyos fokú autonómiát biztosított a szigetnek, de ez elég hiányos, mert a helyi prefektust továbbra is a franciák nevezik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!