A kecskeméti repülődandár három Gripen harcászati repülőgépből álló kötelékének díszelgő áthúzása a Kossuth tér fölött, miután az Országház előtt felvonták a nemzeti lobogót
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Augusztus 20-át, a magyar államalapítást ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében. Az ünnepi eseménysorozat keretében a reggeli órákban Budapesten, a Kossuth téren a közjogi méltóságok jelenlétében ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját, majd tisztavatást tartottak, amit a Duna feletti légi parádé követett.
2024. augusztus 20., 10:572024. augusztus 20., 10:57
2024. augusztus 20., 11:102024. augusztus 20., 11:10
A látogatók katonai repülőgép és helikopter kötelékek áthúzását és egyéni bemutatókat tekinthettek meg a Lánchíd és a Margit híd között.
Az államalapítás ünnepén a látványos tűzijáték, fényfestés és drónshow mellett számtalan gasztronómia és kulturális esemény, továbbá koncertek várják az érdeklődőket Budapesten.
A látogatók 18 óráig díjmentesen megtekinthetik a Szent Koronát az Országházban, és ugyaneddig tart nyitva a Szent Jobb Aranyvonat, illetve a Városok Sétánya kiállítás az Alkotmány utcában. A Hősök Útja programjain a Tóth Árpád sétányon 19 óráig hét történeti színben hagyományőrző csoportok és színészek 10-15 perces jeleneteket adnak elő.
Szintén az állami események közt átadják a Magyar Szent István Rend kitüntetéseit, 17 órakor kezdődik a Szent István-bazilikánál az ünnepi szentmise és a Szent Jobb-körmenet, este kilenckor pedig a Petőfi hídtól a Margitsziget alsó harmadáig mintegy öt kilométeres hosszúságban tűzi- és fényjátékot láthatnak a nézők, drónshow-val.
A Mesterségek Ünnepén 12 órától népművészeti bemutatók, koncertek és különleges divatbemutatók lesznek, a napot 18 órakor Tímár Sára és Zenekara 20 órakor pedig a Fitos Dezső Társulat zárja.
A családokat cirkuszi játszóházzal, időkapszulával és kézműves foglalkozásokkal várja a Varázsliget, ahol Süsü, a sárkány kalandjait és a Lúdas Matyit is vetítik. A Vajdahunyad vára vásári forgataggá alakul, a Simorág Tánccirkusz és a Tűzmadarak előadásainak köszönhetően a látogatók betekintést nyerhetnek a korabeli mesterségek világába, a Virág Benedek Házban pedig mesemondók, ölbéli játékok és hintáztatók szórakoztatnak.
A gasztroprogramok közt a Magyar Ízek Utcájában a napot a Kolompos Együttes indítja, majd gasztronómiai beszélgetések és jazz koncertek követik egészen a Mystery Gang 19 órai koncertjéig.
Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe.
A Híradó.hu összeállítása felidézi: Szent István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.
Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.
I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett.
A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.
XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor – a pápa hozzájárulásával – elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. A királynő ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. A tatárjárás vagy a török idők alatt elveszett, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá.
Az 1848–49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben I. Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.
Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeülő Országgyűlés (a kihelyezésre egy négy nappal korábban alkotott törvény adott lehetőséget) az 1938. évi XXXIII. törvénnyel augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.
A második világháború után augusztus 20-át egyházi ünnepként csak 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották. A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább változtatott rajta. A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.
Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította hivatalos állami ünneppé.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.
Ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át hagyományosan többek között a 2011-ben újraalapított Magyar Szent István-rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!