
Új szelek? Románia és Moldova egyesülését a románbarát Maia Sandu sem emlegette
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Belpolitikai konfliktusokhoz vezethet a Moldovai Köztársaságban, hogy Maia Sandu megválasztott államfő Bukarest és Brüsszel fele kacsingat, a parlamentet uraló szocialisták viszont Moszkvához közelednének. Elemzők szerint az elnökváltás után sem aktuális a Romániával való egyesülés kérdése.
2020. november 18., 12:262020. november 18., 12:26
Románia egyfajta patrónusi, gondoskodó viszonyt próbál majd folytatni új moldovai elnökkel, Moszkvával viszont bonyolulttá válhat Chișinău kapcsolata – mondta lapunknak Cornel Ciurea politológus, publicista Maia Sandu győzelme kapcsán. A politológus szerint Moldova a Nyugathoz való közeledés mellett erősíteni fogja a régióbeli együttműködést is. Klaus Iohannis román államfő máris bejelentette, hamarosan Moldovába látogat.
– hangsúlyozta a chișinăui elemző.
Ami Oroszországot illeti, Cornel Ciurea szerint Vlagyimir Putyin elnök egyfajta pozitív jelzést adott a Maia Sandunak küldött gratulációjával. „Moszkva várhatóan egy olyan modus vivendit, békés egymás melett élést ajánl Moldovának, amely elválasztva kezeli az elnökkel, illetve a szocialisták által uralt parlamenttel fenntartott kapcsolatot” – mondta a politológus. Hozzátette: egy ilyen kettős viszonyt aligha fogad el Maia Sandu.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Krónikának elmondta:
„A kormányzati munkában a közvetlen választás miatt erős legitimitású moldovai államfő szerepe. Az alkotmány szerint hivatala szövegezi meg az ország kül- és biztonságpolitikai stratégiáját, az elnök a hadsereg főparancsnoka, felügyeli a titkosszolgálatokat, és egy alkalommal megvétózhatja a parlament törvényét, visszaküldve a szövegtervezetet további törvényhozási egyeztetésre. Moldova Romániához hasonlóan tehát egy félelnöki köztársaság, ahol az államfő elvben hatalmi egyensúlyt képez az alkotmánybírósággal, a parlamenttel, és a kormánnyal szemben, de a végrehajtó hatalom az utóbbinál van” – tájékoztatott az elemző. Szerinte
Az állam finanszírozása érdekében külföldi hitelek felvételére van szükség, amihez elengedhetetlen az államfő, a parlament és a kormány együttműködése.
A Románia-szakértő szerint az új elnök részéről óvatos, kiegyensúlyozott politizálás várható, az általa beígért korrupció elleni harc, igazságügyi és egyéb reformok, uniós integráció már csak a Nyugat Moldova iránti érdektelensége miatt is lassan bontakozhat csak ki. Megemlítette ugyanakkor, hogy a Moldovai Köztársaság társult tagja az Európai Uniónak, s exportjának 70-75 százaléka az EU-ba megy, így az unió vált az ország fő partnerévé, és modernizációs motorjává.
„Az unió jelentős pénzügyi, szakmai, és egyéb támogatást nyújt, amit az ország nem tud nélkülözni. A német állami Deutsche Welle kiemelte Angela Merkel kancellár és Maia Sandu jó kapcsolatát.
Moldovára fokozottabban érvényes az, hogy sorsa a térségben zajló nagyhatalmi küzdelemtől függ" – mondta a szakértő, aki arra emlékeztetett, hogy Magyarország kiemelten támogatta Moldova nyugati integrálását, és jelentős mértékben segélyezte is az országot. Barabás arra emlékeztetett, hogy a Sandu választási programjában jó és kiegyensúlyozott kapcsolatokat ígért EU, román, ukrán és orosz viszonylatban. Ebben a sorrendben – tette hozzá.
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A külügyi intézet vezető elemzője úgy véli, az elnöki program megvalósulása függ a térség biztonságának alakulásától is, hiszen a külföldi tőke érzékeny erre. Szerinte
„Ez utóbbi még egy ok, hogy Sandu elnök óvatos konszenzuskereséssel haladjon előre. Az orosz kapcsolatokat befolyásolni fogja a Dnyeszter-melléket is ellátó chișinăui repülőtér leendő tulajdonviszonya. Bukaresti viszonylatban fontos lesz a beígért közös infrastruktúra román megvalósítása. Egy Románia felé való óvatos fordulásra várhatunk„ – összegzett Barabás T. János.
Ami Románia és Moldova korábban – főleg a sajtóban – sokat emlegetett egyesülését illeti, a szakértő úgy véli, a kérdés annyira nem aktuális, hogy Maia Sandu románbarát besorolása ellenére sem említette kampánya során.
Az elmúlt években a román fél is az uniós integrációt sürgeti, és a bukaresti államfői- és kormányprogramok csak áttételesen utalnak egyesülésre egységes román nemzetet nevezve meg a két országban” – fogalmazott az elemző. Mint mondta, az EU a Nyugat-Balkán és Ukrajna integrálása iránt sem érdeklődik komolyabban, a mostani uniós költségvetés a belső kohézió erősítésére törekszik, jelezve, hogy még legalább egy évtizedig nem lesz újabb tagfelvétel.
„A román nacionalisták Moldovát be kívánják olvasztani egy agyoncentralizált Romániába, amit a chișinăui üzleti-politikai elit érdekei megsértésének tekint. A moldovai közvélemény nagy része is ellenzi az egyesülést nem utolsósorban azért, mert az 1919-44 közötti román uralomnak korrupcióval, erőszakkal, elnyomással terhes emléke van” – hangsúlyozta Barabás T. János, aki szerint a román költségvetés és adminisztráció sem képes egyelőre bekebelezni az elszegényedett szomszédot.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
szóljon hozzá!