
Észak-Korea bejelentette, hogy pénteken sikeresen végrehajtotta ötödik kísérleti atomrobbantását a kommunista rezsim fennállásának 68. évfordulója tiszteletére.
2016. szeptember 11., 16:462016. szeptember 11., 16:46
2016. szeptember 11., 19:222016. szeptember 11., 19:22
Az észak-koreai KCNA állam hírügynökség közlése szerint új típusú robbanófejet teszteltek. A cél a robbanófej erejének és potenciáljának felmérése volt – közölte a hírügynökség. Phenjan tudatta azt is, hogy már sokkal könnyebben tud robbanófejeket készíteni, és képessé vált arra, hogy a robbanófejeket ballisztikus rakétákra szerelje fel. Emellett leszögezte: folytatni fogja az ország nukleáris arzenáljának megerősítését az Egyesült Államok jelentette atomfenyegetés miatt.
A robbantás hírét megerősíti, hogy péntek reggel több nemzetközi földtani intézet ötös erősségű földmozgást észlelt Észak-Koreában. Szakértők szerint egy ilyen földmozgás 20-30 kilotonnás atomtöltet felrobbantására utal, ez pedig a legerősebb atombomba lehet, amelyet Észak-Korea felrobbantott.
A kommunista ország eddig ötször hajtott végre kísérleti atomrobbantást, a legelsőt 2006-ban, a mostanit közvetlenül megelőzőt pedig januárban. Utóbbi 4,8-4,9 erősségű földmozgást generált. A hír heves bírálatokat indított el a világban. A legelsők között ítélte el a robbantást Pak Gun Hje dél-koreai elnök. Olyan provokációnak nevezte, amely csak még szigorúbb szankciókat és mélyebb elszigeteltséget okoz Phenjannak, és a rendszer önpusztítását mozdítja elő. A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Barack Obama amerikai elnök jelezte: az Egyesült Államok megtesz mindent a két ország közötti egyezmény keretében, hogy védelmet nyújtson Dél-Koreának az észak-koreai fenyegetés ellen. Ez az amerikai atomernyő kiterjesztését is jelentené Dél-Koreára – fogalmazott az elnöki hivatal.
Abe Sindzó japán kormányfő tűrhetetlennek mondta a robbantást. A japán miniszterelnök tízperces telefonbeszélgetést folytatott Obamával, a két politikus megállapodott abban, hogy szorosan együttműködnek a helyzet kezelésében. Francois Hollande francia elnök hivatala közölte: Franciaország nyomatékosan elítéli a Biztonsági Tanács korábbi tiltó határozatait sértő atomkísérletet. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Peking határozottan elítéli Észak-Korea atomtesztjét, és sürgeti Phenjant, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább rontanak a térségbeli helyzeten. Peking eltökélt marad abban, hogy elérje a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését, és az érintettek párbeszéd útján rendezzék nézeteltéréseiket – így a közlemény. A Hszinhua kínai hírügynökség kommentárja szerint a kísérleti robbantás „nem volt bölcs dolog\" Phenjan részéről, ugyanakkor Dél-Korea döntése arról, hogy amerikai THAAD légvédelmi rakétarendszer telepít, ugyancsak ártott a térség stratégiai egyensúlyának.
A további atomfegyver- és rakétatesztek beszüntetésére szólította fel Phenjant az orosz külügyminisztérium. „Ragaszkodunk hozzá, hogy Észak-Korea vessen véget veszélyes kalandjainak, és feltétel nélkül hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait\" – állt a tárca közleményében. „Súlyosan aggasztónak\" mondta az atomtesztet Boris Johnson brit külügyminiszter is, hozzátéve, hogy az sérti a Biztonsági Tanács határozatait.
Határozottan elítélte az észak-koreai lépést Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, egyúttal ő is felszólította Phenjant, hogy azonnal, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon hagyjon fel minden nukleáris és ballisztikus rakétakísérletével. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) is közleményt adott ki, amelyben mélységesen nyugtalanítónak és sajnálatosnak minősítette a robbantást, hozzátéve, hogy az egyértelműen sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!