2007. július 24., 00:002007. július 24., 00:00
A szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) 21, a Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP) 14 százalékot szerzett. A három párt delegáltjain kívül még 27 független jelölt jutott be a parlamentbe, zömük a kurd kisebbséghez tartozik. Miután az előző – kétpárti – parlament összetételéhez képest eggyel több párt között oszlanak meg a mandátumok, az AKP-nak az öt évvel ezelőtti választásoknál jobb mostani eredménye ellenére az eddigi 351-nél kevesebb, 340 képviselői hellyel kell beérnie, igaz, így is abszolút többségre tett szert a parlamentben. A CHP 112, az MHP 71 mandátumhoz jutott. A voksoláson az arra jogosultak 80 százaléka vett részt. A választások hivatalos végeredménye csak napok múlva várható.
Az AKP korábban jelezte, hogy győzelme esetén folytatja a gazdasági reformokat, és mindent megtesz azért, hogy Törökország beléphessen az Európai Unióba. Megfigyelők szerint azonban a párt iszlám gyökerei és a törökországi kurd kisebbség helyzetének a kezelése alaposan megnehezíti az AKP-nak célkitűzései megvalósítását. Mindenesetre a választási győzelmet bejelentő Recep Tayyip Erdogan úgy fogalmazott, hogy „népünk úgy választott, hogy pártunkat követi. Pártunk támogatottsága nőtt” – hangsúlyozta a kormányfő a párt székházának az erkélyéről, miközben az épületnél öszszegyűlt tömeg tapsviharral fogadta a győzelmi bejelentést. Törökországban az eredeti tervek szerint novemberben került volna sor a voksolásra, s azért döntöttek az előrehozott választásokról, mert Erdogan nem tudta kieszközölni, hogy bizalmasa, Abdullah Gül külügyminiszter az elnöki posztra kerüljön. A választásokkal összefüggésben több incidens tört ki az ország különböző pontjain, ezeknek eddig 17 sebesültjük van. Hárman sebesültek meg – köztük egy súlyosan –, miután két, késekkel és botokkal felfegyverkezett csoport egymásnak támadt egy szavazóhelyiségben a délkeleti, kurd többségű Diyarbakir tartományban. Ugyanennek a tartománynak egy másik falujában három parasztot megkéseltek, három másikat pedig kövekkel és botokkal sebeztek meg. További hat személy a Sason, kettő pedig Antalya tartományban szerzett sérüléseket rivális pártok híveinek összetűzéseiben.
José Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke lenyűgöző győzelemnek nevezte az AKP eredményét. „Ez (a győzelem) egy Törökország népe számára fontos pillanatban jött el, akkor, amikor az ország politikai és gazdasági reformokat hajt végre” – írta Barroso Brüsszelből. Az EU-illetékes emlékeztetett rá, hogy „Erdogan kormányfő személyes elkötelezettséget vállalt arra, hogy Törökország lankadatlanul közeledni fog az Európai Unió felé”.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.