
Tobias Billström és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterek
Fotó: Facebook/ Mevlüt Çavuşoğlu
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Ankarában jelezte, hogy Törökország a terrorizmus elleni harc terén több konkrét lépést vár Svédországtól azért cserébe, hogy támogassa a skandináv ország NATO-csatlakozását.
2022. december 22., 18:522022. december 22., 18:52
Svéd hivatali kollégájával, Tobias Billströmmel folytatott megbeszélését követően, közös sajtótájékoztatójukon Mevlüt Cavusoglu kiemelte: „különösen az olyan ügyekben nincs fejlemény, mint a terrorizmushoz köthető bűnözők Törökországnak történő kiadatása és svédországi vagyonuk befagyasztása”.
A török diplomácia vezetője nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság hétfőn megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, aki a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatója. Az Ankara által fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított gülenista hálózat tagjai továbbra is vonzó országnak látják Svédországot, amely szerintük nem adja ki őket, ahol nyugodtan élhetnek, és ahol nem felelnek az elkövetett bűneikért – húzta alá Mevlüt Cavusoglu.
A svéd legfelsőbb bíróság azzal indokolta döntését,
Bülent Kenest a török elnök, Recep Tayyip Erdogan a közelmúltban név szerint is megemlítette a terroristák kiadatására vonatkozó követelésében, amelynek teljesítését előfeltételként szabta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.
Tobias Billström a csütörtöki sajtótájékoztatón aláhúzta: Stockholm betartja a szavát, és maradéktalanul teljesíteni kívánja az Ankarának tett vállalásait. Nem az egyedi eseteket, az összképet kell nézni – nyomatékosította a svéd külügyminiszter, rámutatva, hogy Svédország a jövő év elejétől életbe lépő alkotmánymódosítással és további törvénykezéssel fogja korlátozni a terrorizmus támogatásával gyanúsítható szervezetek szabadságát és propagandatevékenységét.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!