
Tobias Billström és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterek
Fotó: Facebook/ Mevlüt Çavuşoğlu
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Ankarában jelezte, hogy Törökország a terrorizmus elleni harc terén több konkrét lépést vár Svédországtól azért cserébe, hogy támogassa a skandináv ország NATO-csatlakozását.
2022. december 22., 18:522022. december 22., 18:52
Svéd hivatali kollégájával, Tobias Billströmmel folytatott megbeszélését követően, közös sajtótájékoztatójukon Mevlüt Cavusoglu kiemelte: „különösen az olyan ügyekben nincs fejlemény, mint a terrorizmushoz köthető bűnözők Törökországnak történő kiadatása és svédországi vagyonuk befagyasztása”.
A török diplomácia vezetője nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság hétfőn megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, aki a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatója. Az Ankara által fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított gülenista hálózat tagjai továbbra is vonzó országnak látják Svédországot, amely szerintük nem adja ki őket, ahol nyugodtan élhetnek, és ahol nem felelnek az elkövetett bűneikért – húzta alá Mevlüt Cavusoglu.
A svéd legfelsőbb bíróság azzal indokolta döntését,
Bülent Kenest a török elnök, Recep Tayyip Erdogan a közelmúltban név szerint is megemlítette a terroristák kiadatására vonatkozó követelésében, amelynek teljesítését előfeltételként szabta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.
Tobias Billström a csütörtöki sajtótájékoztatón aláhúzta: Stockholm betartja a szavát, és maradéktalanul teljesíteni kívánja az Ankarának tett vállalásait. Nem az egyedi eseteket, az összképet kell nézni – nyomatékosította a svéd külügyminiszter, rámutatva, hogy Svédország a jövő év elejétől életbe lépő alkotmánymódosítással és további törvénykezéssel fogja korlátozni a terrorizmus támogatásával gyanúsítható szervezetek szabadságát és propagandatevékenységét.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.
„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
szóljon hozzá!