
2011. május 13., 12:342011. május 13., 12:34
A jelentés Romániával foglalkozó fejezete szerint magas rangú román kormányzati tisztviselők részéről rasszista, diszkriminatív megjegyzések hangzottak el, a romák a legmagasabb szintű politikai közbeszédben is „negatív értelmű etnikai általánosítások” célpontjai voltak.
Az AI felidézi, hogy a román külügyminiszter „a roma közösségek és a bűnözés közötti kapcsolatokról” beszélt, a román államfő pedig egy hivatalos külföldi látogatásán kijelentette, hogy a romákat „nehéz integrálni”, és a romák „nem akarnak dolgozni”.
Az Amnesty International idéz egy közvélemény-kutatást is, amely kimutatta, hogy a román lakosság 67 százaléka nem lenne hajlandó romát befogadni a családjába.
Az AI a pénteken kiadott jelentésben ismét felidézi a csíkszeredai romák 2004-ben végrehajtott kilakoltatását, amelyről az emberi jogi szervezet már a tavalyi év elején külön jelentést is közölt.
A most kiadott éves világjelentésben erről az ügyről azt írják, hogy még 2010 végén is „hozzávetőleg 75” roma - köztük több kisgyermekes család - élt egy szennyvízülepítő telep szomszédságában a város külterületén, fémkonténerekben. A kabinok túlzsúfoltak, a kitelepítettekre pedig összesen négy vécéfülke jut. Jóllehet ígéretek hangzottak el arról, hogy a kabinok csak átmeneti megoldást jelentenek, a helyi hatóságok a tavalyi év végéig sem biztosítottak megfelelő alternatív elhelyezést - áll a pénteki jelentésben.
Az Amnesty International már tavaly januárban külön esettanulmányban ismertette a csíkszeredai - az akkori jelentésben szereplő keresztnevek alapján vélhetően magyar - roma közösség kálváriáját. Eszerint a helyi hatóságok 2004 nyarán értesítették az akkor száznál több főből álló közösséget, hogy 24 órájuk van a távozásra. Közölték velük azt is, hogy otthonaikat lebontják, akkor is, ha nem mennek ki az általuk addig lakott épületből. A közösséget a városi szennyvíztisztító mellé költöztették, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe.
Szlovákiáról az emberi jogi szervezet pénteki világjelentésében az áll, hogy a romákkal szembeni diszkrimináció „több szinten is folytatódott tavaly”. A szlovák belügyminisztérium hírek szerint bejelentette, hogy megkezdte a roma telepek lakói által elkövetett bűncselekmények adatgyűjtését szolgáló rendszer kidolgozását - áll az Amnesty International pénteki jelentésében.
Az AI szerint több szlovákiai településen döntést hoztak arról, hogy fallal választják el a romák és a nem romák lakta negyedeket, sőt egyes helyeken már meg is kezdődött e falak felépítése.
Oroszországról a jelentés azt állapítja meg, hogy az emberi jogok védelmezői, a politikai ellenzék tagjai, valamint környezetvédő aktivisták és újságírók változatlanul fenyegetéseknek, zaklatásnak, támadásoknak voltak kitéve, az ilyen incidensek ügyében indított vizsgálatok pedig nem sok konkrét eredményt hoztak.
A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát továbbra is támadások érték, demonstrációkat tiltottak be vagy oszlattak fel erőszakkal. A hatóságok „vegyes üzeneteket” küldenek a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében: egyrészről az újságírók és a civil társadalmi aktivisták nagyobb védelmét ígérték, másrészt azonban a kormány prominens bírálói ellen lejárató hadjáratokat indítanak, vagy legalábbis nem állják útját e rágalomkampányoknak - áll az Amnesty International pénteki világjelentésében.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
szóljon hozzá!