Fotó: unsplash.com
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
2024. november 03., 15:212024. november 03., 15:21
A Floridai Állami Egyetem szombat esti ismertetése szerint 75 millió 93 ezer 872 amerikai állampolgár élt korai szavazati jogával. Közülük több mint 40 millió 700 ezren személyesen adták le voksukat a szavazóhelyiségekben, és mintegy 34 millió 400 ezren szavaztak levélben – közölte az MTI.
A legtöbben Texas (8,6 millió), Florida (7,8 millió), Kalifornia (7 millió), Észak-Karolina (4,2 millió) és Georgia államban szavaznak (4 millió).
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
Kamala Harris demokrata elnökjelölt szeptember óta először körözte le republikánus kihívóját, Donald Trumpot egy felmérés szerint a billegő államnak tartott Michiganben.
A Rasmussen Reports kutatóintézet és Thinker portál szombaton közzétett közvélemény-kutatásának eredménye szerint
Az eredmény a 3 százalékos statisztikai hibahatáron belül van. A felmérést október 24. és november 1. között végezték több mint 900 olyan michigani lakos megkérdezésével, akik részt kívánnak venni a november 5-i elnökválasztáson.
A Rasmussen Reports októberben és szeptemberben egyaránt 48 százalékos támogatottságot mért a két elnökjelölt esetében a michigani szavazók körében végzett közvélemény-kutatásában.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!