Alexander Van der Bellen független jelölt nyerte az ausztriai elnökválasztást hétfőn, ezzel megakadályozva Norbert Hofer szélsőjobboldali politikus győzelmét.
2016. május 23., 18:022016. május 23., 18:02
2016. május 23., 18:162016. május 23., 18:16
Hofer a vasárnap rendezett osztrák elnökválasztáson leadott voksok megszámlálásának kezdetén még nyerő pozícióban volt, de végül Van der Bellen uniós kampányígéretei a zöldek támogatásával kapott bizalmat az osztrák szavazóktól.
Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje még a hivatalos eredmény közzététele előtt, hétfő délután elismerte vereségét. A Zöldek pártja által támogatott független jelölt rendkívül szoros versenyben előzte meg szabadságpárti ellenfelét: van der Bellen a voksok 50,1, míg Hofer 49,9 százalékát gyűjtötte be. Osztrák sajtójelentések szerint a szavazatok számlálása egész nap tartott, és sokáig Norbert Hofer vezetett, ám jött a 700 ezer levélszavazat, ami végleg eldöntötte a kancellár kilétét.
Az már az első fordulóban eldőlt, hogy a választásnak történelmi jelentőségű eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból kerül ki a szövetségi elnök. Hofer első fordulós győzelme nyomán elemzők új politikai korszak kezdetéről beszéltek, sokan pedig azzal magyarázták az osztrák szélsőjobb előretörését, hogy a bécsi kormány a menekültkérdésben nem adott megoldási lehetőséget az osztrák lakosok számára.
Az osztrák államfő megbízatása hat évre szól, ő az egyetlen olyan állami méltóság, akit demokratikusan és közvetlenül választanak. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!