
Magas részvételt jegyeztek az államfőválasztás második fordulója első napján a külföldi szavazóhelyiségekben
Fotó: László Ildikó
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
2025. május 16., 21:012025. május 16., 21:01
2025. május 17., 01:362025. május 17., 01:36
Az AEP adatai szerint a helyi idő szerint csütörtök esti urnanyitástól pénteken 21 óráig 203 089 román állampolgár szavazott a külképviseleti szavazóhelyiségekben. Emellett 3139, külföldön élő román választópolgár levélben adta le a szavazatát, így a külföldön leadott szavazatok száma 206 228.
Eddig a legtöbben a Moldovai Köztársaságban (28 154), Olaszországban (29 419), Németországban (29 188), az Egyesült Királyságban (30 316) és Spanyolországban (22 853) szavaztak.
A szavazás külföldön még tart pénteken este, az adatok valós időben követhetők a prezenta.roaep.ro oldalon. A május 4-ei első fordulóban összesen 973 129 román állampolgár adta le voksát külföldön (a három nap során, ebből 4 106 levélszavazat volt), ezt a számot a második fordulóban minden bizonnyal sikerül túlszárnyalni.
Külföldön május 16-án, pénteken, valamint május 17-én, szombaton helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Május 18-án, vasárnap helyi idő szerint 7 és romániai idő szerint 21 óra között lehet majd szavazni.
A diaszpórában 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. Ezekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól-e a lakhelyük vagy sem.

A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény megküldésével szólította fel Magyarországot és Romániát csütörtökön, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is üzent a nemzeti összetartozás napján, hangsúlyozva: „úgy élhetünk együtt, hogy most már nem kell különbséget tenni magyar és magyar között”.
szóljon hozzá!