Államfői nem a felvidéki magyar földrajzi nevekre

A törvénymódosítás elutasítására többek között Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szólította fel az államfőt. Slota pártja nevében nyílt levelet küldött Gasparovicnak, és ebben alkotmány-, illetve törvényellenesnek minősítette az elfogadott módosításokat. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanakkor arra kérte az elnököt, hogy írja alá a módosított közoktatási törvényt.

A jogszabály most visszakerül a parlament elé. A 150 tagú testületben legalább 76 támogató szavazatra van szükség ahhoz, hogy Gasparovic elutasítását felülvizsgálják, és a módosításokat mégis elfogadják.

Döntésének indoklásában az államfő azt javasolja a parlamentnek, hogy ne fogadja el a törvénymódosítást. Gasparovic ugyanis meg van győződve arról, hogy a módosítás ellentétes az alkotmány azon részével, amely Szlovákiát jogállamnak minősíti. Ezen kívül a jogszabályban \"olyan szókapcsolatok vannak, amelyek nem világosak, egyértelműek, terminológiailag nem pontosak, ami (a jogszabály) általános érthetetlenségéhez vezet\". A módosított törvény néhány szakasza a térképészeti és az államnyelvtörvénnyel is ellentétes – véli az államfő, rámutatva, hogy a földrajzi megnevezéseknek a tankönyvekben való kisebbségi nyelvű használatához több más törvényt is módosítani kell, hogy egységes maradjon a jogrend és ne sérüljön a jogállamiság elve.

Gasparovic felhívta a figyelmet arra, hogy nem világos a törvény azon kitétele, miszerint a tankönyvekben a kisebbségek nyelvében általánosan elfogadott földrajzi megnevezéseket kell használni, mert nem tudni, melyek ezek. Az sem világos, hogyan kellene használni azokat a földrajzi neveket, amelyeknek nincs általánosan elfogadott változata a kisebbségek nyelvében. Az államfő azt sem érti, hogy mi alapján kellene visszatérni a tankönyvekben 2002 és 2006 között használt kisebbségi földrajzi megnevezésekhez, hiszen az adott időszakban a közoktatási törvény nem rendelkezett a tankönyvekről.

A törvénymódosítási javaslatot eredetileg a Magyar Koalíció Pártjának két képviselője, Berényi József és Szigeti László terjesztette elő a parlamentben. Ők azt javasolták, hogy a kisebbségi tankönyvekben a kisebbségek nyelvén szerepeljenek a földrajzi megnevezések. Elfogadását az tette lehetővé, hogy a legerősebb kormánypárt, a Smer saját módosító javaslatával ezt megtámogatta. A végső parlamenti szavazáskor a földrajzi megnevezések kisebbségi nyelvű használatának engedélyezését 107 honatya támogatta. A módosítás szerint a kartográfiai művekben a földrajzi megnevezések továbbra is kizárólag államnyelvűek lesznek. A tankönyvek végén azonban lesz egy szótár, amely tartalmazni fogja a kifejezések kisebbségi nyelvű változatát is.

A tankönyvügy feszültséget keltett Pozsony és Budapest viszonyában is.