Állam- vagy szülőhelyfüggő a kisebbségvédelem Európában – A Minority SafePackről értekeztek Budapesten

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a budapesti konferencián kiemelte: korszakalkotó, történelmi jelentőségű kezdeményezésről van szó, amiről csaknem évtizedes távlatból elmondható, hogy sikertörténet. Kezdeményezésüket indokolva elmondta: úgy érezték, hogy a kisebbségvédelem rendezetlen kérdés. Száz éve nem sikerült a magyar kisebbségek helyzetét megnyugtatóan megoldani, Erdélyben napjainkban azzal szembesülnek, hogy az identitásukat kell megvédeniük, miközben fejleszteni, modernizálni kellene a társadalmat.

„Az erdélyi magyarság jogos törekvése, hogy fejlődjön” – hangsúlyozta Vincze, hozzátéve: ehhez azonban az kell, hogy a kisebbségek jogai biztonságban legyenek. Az RMDSZ-es EP-képviselő közölte, a kisebbségvédelem Európában nagyon eltérő képet mutat, ennek ugyanakkor nem kellene állam- vagy szülőhelyfüggőnek lennie. Szerinte olyan standardokat kell teremteni, amik minden kisebbség számára biztosítják a jogi kereteket.

Az unió intézményrendszere semmilyen védelmet nem nyújt az európai kisebbségeknek. Jelezte: kidolgozták a jogszabályjavaslataikat, s azokat októberben, nyilvános meghallgatáson bemutatták az Európai Parlamentben is. „A fogadtatás alapvetően pozitív volt” – értékelt a politikus. Vincze Loránt kitért arra, hogy az EP december közepén plenáris vitát rendez a témában, és ezt követően határozatot fogadnak el. Az Európai Bizottságnak január közepéig kell döntenie arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot.

Gál Kinga EP-képviselő szerint a kisebbségvédelem területén nehéz látványos áttörést elérni. Hozzátette: a Minority SafePackkel már most sikerült valami, amit korábban nehezen hittek. A kezdeményezés mérföldkő lehet az európai kisebbségvédelem területén – hangsúlyozta. Vizi Balázs egyetemi docens arról beszélt, hogy nagyon érzékeny kérdésként kell tekinteni az emberi jogokra és ezen belül a kisebbségek védelmére. „Amikor az emberi jogokról, a diszkrimináció tilalmáról beszélnek, akkor nem lehet megkerülni, hogy ez utóbbi kiterjed-e a nemzeti kisebbséghez való tartozásra” – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.

A kisebbségek védelmét illetően három szintet különített el, az első a nemzeti kisebbségek létének az elismerése, a második a velük szembeni diszkrimináció „kreatív értelmezése”, ami akár pozitív diszkrimináción keresztül az esélyegyenlőségüket javíthatja, a harmadik pedig az, amikor az állam vagy egy szervezet kifejezetten pozitív intézkedéseket tesz a nemzeti kisebbségek támogatása érdekében. Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte: a Minority SafePack nemzetstratégiai kezdeményezés, amely jelentősen javíthat a határon túli magyar közösségek helyzetén. Hozzátette: „nemcsak nekünk fontos” a kezdeményezés, a támogató nyilatkozatot összesen 1 123 422-en írták alá, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániába, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az európai kisebbségi szolidaritás tehát létezik – összegzett a rektorhelyettes.