Vincze Loránt előadásában elmondta, az unió intézményrendszere semmilyen védelmet nem nyújt az európai kisebbségeknek
Fotó: Krónika
A Minority SafePack, azaz az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés új fejezetet nyitott az európai integráció történetében, és a kezdeményezők sikerének köszönhetően megjelenik az európai politika radarján – hangoztatta Navracsics Tibor, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője a témában rendezett online konferencián pénteken.
2020. november 13., 14:442020. november 13., 14:44
2020. november 13., 16:142020. november 13., 16:14
Az európai integráció mindeddig alapvetően a gazdasági egységre, a belső piacra, illetve az ehhez kötődő szakpolitikákra koncentrált. Minden ezen túli politikai döntés csak másodlagos témaként jelent meg az európai politikában – mondta a korábbi uniós biztos. „Most a Minority SafePack, a kezdeményezők sikerének köszönhetően, megjelenik az európai politika radarján, méghozzá olyan témaként, amely potenciálisan nagyon sok mindent átalakíthat. Nem csupán az Európai Parlamentben (EP), az unió tanácsában, hanem magában az Európai Bizottságban is” – fűzte hozzá.
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a budapesti konferencián kiemelte: korszakalkotó, történelmi jelentőségű kezdeményezésről van szó, amiről csaknem évtizedes távlatból elmondható, hogy sikertörténet. Kezdeményezésüket indokolva elmondta: úgy érezték, hogy a kisebbségvédelem rendezetlen kérdés. Száz éve nem sikerült a magyar kisebbségek helyzetét megnyugtatóan megoldani, Erdélyben napjainkban azzal szembesülnek, hogy az identitásukat kell megvédeniük, miközben fejleszteni, modernizálni kellene a társadalmat.
„Az erdélyi magyarság jogos törekvése, hogy fejlődjön” – hangsúlyozta Vincze, hozzátéve: ehhez azonban az kell, hogy a kisebbségek jogai biztonságban legyenek. Az RMDSZ-es EP-képviselő közölte, a kisebbségvédelem Európában nagyon eltérő képet mutat, ennek ugyanakkor nem kellene állam- vagy szülőhelyfüggőnek lennie. Szerinte olyan standardokat kell teremteni, amik minden kisebbség számára biztosítják a jogi kereteket.
Az unió intézményrendszere semmilyen védelmet nem nyújt az európai kisebbségeknek. Jelezte: kidolgozták a jogszabályjavaslataikat, s azokat októberben, nyilvános meghallgatáson bemutatták az Európai Parlamentben is. „A fogadtatás alapvetően pozitív volt” – értékelt a politikus. Vincze Loránt kitért arra, hogy az EP december közepén plenáris vitát rendez a témában, és ezt követően határozatot fogadnak el. Az Európai Bizottságnak január közepéig kell döntenie arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot.
Gál Kinga EP-képviselő szerint a kisebbségvédelem területén nehéz látványos áttörést elérni. Hozzátette: a Minority SafePackkel már most sikerült valami, amit korábban nehezen hittek. A kezdeményezés mérföldkő lehet az európai kisebbségvédelem területén – hangsúlyozta. Vizi Balázs egyetemi docens arról beszélt, hogy nagyon érzékeny kérdésként kell tekinteni az emberi jogokra és ezen belül a kisebbségek védelmére. „Amikor az emberi jogokról, a diszkrimináció tilalmáról beszélnek, akkor nem lehet megkerülni, hogy ez utóbbi kiterjed-e a nemzeti kisebbséghez való tartozásra” – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.
A kisebbségek védelmét illetően három szintet különített el, az első a nemzeti kisebbségek létének az elismerése, a második a velük szembeni diszkrimináció „kreatív értelmezése”, ami akár pozitív diszkrimináción keresztül az esélyegyenlőségüket javíthatja, a harmadik pedig az, amikor az állam vagy egy szervezet kifejezetten pozitív intézkedéseket tesz a nemzeti kisebbségek támogatása érdekében. Koller Boglárka, az NKE nemzetközi rektorhelyettese kiemelte: a Minority SafePack nemzetstratégiai kezdeményezés, amely jelentősen javíthat a határon túli magyar közösségek helyzetén. Hozzátette: „nemcsak nekünk fontos” a kezdeményezés, a támogató nyilatkozatot összesen 1 123 422-en írták alá, Magyarországon kívül Bulgáriában, Dániában, Horvátországban, Lettországban, Litvániába, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Az európai kisebbségi szolidaritás tehát létezik – összegzett a rektorhelyettes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor, az Európai Unió legrégebben hivatalban lévő vezetője azon gondolkodik, hogy a köztársasági elnöki hatásköröket megerősítsék, hogy aztán ezt a pozíciót elfoglalva tartsa meg a hatalmát – írta csütörtöki cikkében a Bloomberg.
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!