Fotó: Forrás: Nobelprize.org
Alesz Bjaljacki fehérorosz aktivista, az orosz Memorial emberi jogvédő szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.
2022. október 07., 12:112022. október 07., 12:11
2022. október 07., 13:552022. október 07., 13:55
A Norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a díjazottak a civil társadalmat képviselik hazájukban, és évek óta kiállnak azért, hogy az emberek szabadon bírálhassák a hatalomban lévőket és az állampolgárok alapjogai érvényesülhessenek.
– tudatta közleményében az oslói testület.
Alesz Bjaljacki a demokráciapárti mozgalom egyik alapítója volt Fehéroroszországban a nyolcvanas évek közepén. Életét annak szentelte, hogy segítse hazája békés és demokratikus fejlődését. Ő alapította a Vjaszna nevű emberi jogi szervezetet 1996-ban egy vitatott alkotmánymódosítás hatására, amely teljhatalommal ruházta fel az elnököt. A változtatás miatt tömegtüntetések kezdődtek. A Vjaszna támogatta a bebörtönzött tiltakozókat és családtagjaikat. Az elmúlt években a szervezet egyre nagyobb befolyásra tett szert. Egyik fő feladatává a börtönben elkövetett kínzások és jogsértések dokumentációja vált.
Alesz Bjaljacki több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt: 2011-től 2014-ig, illetve 2020-től napjainkig. Jelenleg tárgyalás nélkül tartják fogva. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság aláhúzta:
A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították jogvédő aktivisták az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. Az alapító tagok között van a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, illetve Szvetlana Gannuskina.
A Szovjetunió összeomlása után a Memorial az egyik legnagyobb jogvédő szervezetté vált Oroszországban. A sztálini korszak visszaéléseinek dokumentációján kívül az Oroszországban elkövetett jogsértésekről is adatokat gyűjtött. A szervezet az orosz létesítményekben bebörtönzött politikai foglyokra vonatkozó információk egyik leghitelesebb forrása és a jogállamiságért folytatott küzdelem egyik élharcosa volt.
A bírósági ítélet értelmében a szervezet összes részlegét felszámolták, de munkatársai továbbra sem adják fel a küzdelmet.
A Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet céljául tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon.
Az oslói Nobel-bizottság közleményében hangsúlyozta: idén „az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés három kiváló bajnokát” díjazták három szomszédos országban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. A díj mellé 10 millió svéd korona is jár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Drón csapódott be egy lakóépületbe Wyryki településen, Kelet-Lengyelországban, de senki sem sérült meg – jelentette a Polsat News magán televíziós csatorna a helyi rendőrségre hivatkozva.
Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
A londoni rendőrséghez érkezett bejelentés alapján sikerült megakadályozni egy kárpátaljai iskola ellen tervezett fegyveres támadást.
Halíl al-Hajja, a Hamász emigrációban élő gázai vezetője, egyúttal főtárgyalója az Izraellel katari közvetítéssel folyó tárgyalásokon, túlélte Izrael keddi dohai, célzott rakétatámadását, a fia és stábjának vezetője azonban életét vesztette.
A lengyel hadsereg szerdán kora reggel közölte, hogy lelőtt néhány drónt, amelyek megsértették légterét az oroszok szomszédos Ukrajna elleni támadása során.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden a védelmi minisztert, Sébastien Lecornu-t nevezte ki miniszterelnökké – közölte az Elysée-palota.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!