Alesz Bjaljacki fehérorosz aktivista, az orosz Memorial és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja kapja a Nobel-békedíjat

– tudatta közleményében az oslói testület. 

Alesz Bjaljacki a demokráciapárti mozgalom egyik alapítója volt Fehéroroszországban a nyolcvanas évek közepén. Életét annak szentelte, hogy segítse hazája békés és demokratikus fejlődését. Ő alapította a Vjaszna nevű emberi jogi szervezetet 1996-ban egy vitatott alkotmánymódosítás hatására, amely teljhatalommal ruházta fel az elnököt. A változtatás miatt tömegtüntetések kezdődtek. A Vjaszna támogatta a bebörtönzött tiltakozókat és családtagjaikat. Az elmúlt években a szervezet egyre nagyobb befolyásra tett szert. Egyik fő feladatává a börtönben elkövetett kínzások és jogsértések dokumentációja vált.

Alesz Bjaljacki több alkalommal ült börtönben aktivizmusa miatt: 2011-től 2014-ig, illetve 2020-től napjainkig. Jelenleg tárgyalás nélkül tartják fogva. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság aláhúzta:

A Memorial jogvédő szervezetet 1987-ben alapították jogvédő aktivisták az egykori Szovjetunió területén azért, hogy az emberek sohase felejtsék el a kommunista rezsim elnyomásának áldozatait. Az alapító tagok között van a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov, illetve Szvetlana Gannuskina.

A Szovjetunió összeomlása után a Memorial az egyik legnagyobb jogvédő szervezetté vált Oroszországban. A sztálini korszak visszaéléseinek dokumentációján kívül az Oroszországban elkövetett jogsértésekről is adatokat gyűjtött. A szervezet az orosz létesítményekben bebörtönzött politikai foglyokra vonatkozó információk egyik leghitelesebb forrása és a jogállamiságért folytatott küzdelem egyik élharcosa volt.

A bírósági ítélet értelmében a szervezet összes részlegét felszámolták, de munkatársai továbbra sem adják fel a küzdelmet.

A Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása érdekében. A szervezet céljául tűzte ki az ukrán civil társadalom megerősítését, illetve a demokrácia és a jogállamiság támogatását. A központ egyebek között aktívan pártolta, hogy Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjává váljon.

Az oslói Nobel-bizottság közleményében hangsúlyozta: idén „az emberi jogok, a demokrácia és a békés együttélés három kiváló bajnokát” díjazták három szomszédos országban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. A díj mellé 10 millió svéd korona is jár.