Áder János magyar köztársasági elnök magyarországi látogatásra hívta meg Klaus Johannis román államfőt szerdán, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok bukaresti államfői értekezlete alkalmából tartott kétoldalú megbeszélésükön.
2015. november 04., 19:432015. november 04., 19:43
2015. november 04., 19:502015. november 04., 19:50
A rövid négyszemközti találkozót követően Áder János az MTI-nek elmondta: a román elnök elfogadta a meghívást, és várhatóan jövő év elején érkezik Magyarországra.
„Jó hangulatú találkozó volt a mai, ami tulajdonképpen az első lépés ahhoz, hogy egy részletesebb, több témát is felölelő tárgyalást folytassunk (...) Őszintén remélem, hogy nyugodtabb nemzetközi légkör övezi majd ezeket a tárgyalásokat, és sokkal inkább a kétoldalú kérdésekről beszélhetünk, mint általános nemzetközi, akár biztonságpolitikai, akár a migrációt érintő kérdésekről” – mondta Áder János.
Beszámolója szerint a Klaus Johannisszal folytatott kétoldalú megbeszélés hangsúlyos része a migrációról szólt, miként a regionális NATO-csúcson részt vevő államfők a közös ebéd alkalmával folytatott kötetlen beszélgetésén is ez volt a központi téma, annak ellenére, hogy a találkozó hivatalos részén csak érintőlegesen foglalkoztak a bevándorlás kérdésével.
A román elnöki hivatal szerint a találkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi együttműködésről esett szó.
Áder egyébként gy vélte, hogy a bukaresti találkozón részt vevő országok közép- és kelet-európai elnökei helyesen képviselik saját országuk, a saját nemzetük érdekeit, „a józan ész pártján állnak\". Hozzátette: örülne, ha ezeket a véleményeket Nyugat-Európában is minél hamarább meghallanák.
Az államfő a találkozón elmondta, hogy a migrációs probléma három részből áll: van egy humanitárius, egy büntetőjogi és egy nemzetbiztonsági része. „A humanitárius résszel foglalkozni kell: a politikai menekülteket be kell fogadni Európába, de a gazdasági menekülteket nem szabad ilyen nagy számban befogadni. Úgy tűnik, ma már egyre többen osztják ezt a véleményt, hiszen legutóbb mintha a német kancellár is ezt a véleményt osztotta volna” – mondta Áder János.
A migráció büntetőjogi aspektusáról kifejtette: az embercsempészetet az elhibázott európai uniós migrációs politika egy virágzó bűnügyi üzletággá tette. Az érintett országoknak együtt kell működniük abban, hogy felgöngyölítsék az emberek nyomorúságából tőkét kovácsoló embercsempész hálózatokat, és az eddiginél sokkal súlyosabb büntetést alkalmazzanak ellenük.
A migráció nemzetbiztonsági kockázatáról elmondta: botorság, politikai vakság és felelőtlenség lenne eltagadni azt, hogy a több százezer ellenőrizetlenül érkező migráns növeli a terrorizmus veszélyét minden egyes országban. „A nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését is javítani kell, hogy ezt a kockázatot a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük, mert az emberek biztonsága ezt igényli\" – szögezte le Áder János Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!