Idő kérdése az izraeli hadsereg bevonulása Gázába
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Ammánban folytatott tárgyalásán Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentette: elutasítja „a gázai palesztinok erőszakos kitelepítését” – jelentette a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség.
2023. október 13., 20:472023. október 13., 20:47
2023. október 13., 20:592023. október 13., 20:59
Ez a lépés „egy második nakbát” idézne elő – mondta Abbász, utalva a palesztinok tömeges kitelepítésére, illetve menekülésére az 1948-as háború után. A humanitárius katasztrófa elkerülésére egyúttal humanitárius folyosók megnyitásának azonnali engedélyezését követelte a tengerparti övezetben. A jordániai állami Petra hírügynökség jelentése szerint a palesztin elnök emellett felszólított a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előforduló „szélsőséges akciók”, valamint a ciszjordániai zsidó telepesek támadásainak beszüntetésére is, mert ezek szerinte nagymértékben felelősek a helyzet súlyosságáért.
„Megerősítjük a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ), vagyis a palesztin nép egyetlen törvényes képviseletének politikáját, amely elveti az erőszakot, ragaszkodik a nemzetközi legitimitáshoz, az erőszakmentes ellenálláshoz és a politikai cselekvéshez mint a szabadság és a függetlenség elérésének eszközeihez” – fogalmazott.
Abbász hangsúlyozta, hogy a palesztin nép jogainak biztosítása elengedhetetlen a biztonság és a béke érdekében, és ehhez a kétállami megoldást kell szem előtt tartani. Ennek értelmében létre kell jönnie egy független, szuverén palesztin államnak az 1967-es hatnapos háború előtti határokkal, valamint Kelet-Jeruzsálemmel mint palesztin fővárossal.
Ammáni látogatásán Blinken II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, aki szintén a humanitárius folyosók megnyitását sürgette, és a polgári lakosság védelmének fontosságát hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetőjének. Jordánia Blinken közel-keleti útjának második állomása Izrael után, amelynek során Egyiptomot, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is felkeresi.
Ezzel egy időben Naim Kasszem, a libanoni Hezbollah helyettes vezetője kijelentette: az Iránnal szövetséges síita szervezet „teljesen készen áll” arra, hogy a megfelelő időben beavatkozzon a zsidó állammal szemben az izraeli-palesztin konfliktusban. „Nincsenek ránk hatással a háttérből érkező – közvetlen vagy közvetett – megkeresések a nagyhatalmak, az arab országok vagy az ENSZ küldöttei részéről, hogy ne avatkozzunk bele a harcokba” – közölte Kasszem egy pénteken rendezett bejrúti palesztinpárti tüntetésen.
Teljes mértékben készen állunk, és cselekedni fogunk a megfelelő pillanatban”. Naim Kasszem Bejrút déli külvárosában beszélt nagyjából ezerfős tömeg előtt. A síita milícia összegyűlt hívei palesztin zászlókat lengettek, és a Hezbollah vezetőjének, Haszan Naszrallahnak címezve azt skandálták: „Naszrallah, sújts le Tel-Avivra!”.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, ahol több mint 1300 embert megöltek, további háromezret megsebesítettek, mintegy 150 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezetben indított izraeli műveletek halálos áldozatainak száma meghaladta az 1500-at, a sebesülteké pedig a hatezret.
Izrael kiürítteti a Hamász alagútrendszere fölött a Gázai övezet északi részét – jelentette be Daniel Hagari katonai szóvivő péntek reggel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!