
Idő kérdése az izraeli hadsereg bevonulása Gázába
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Ammánban folytatott tárgyalásán Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentette: elutasítja „a gázai palesztinok erőszakos kitelepítését” – jelentette a WAFA hivatalos palesztin hírügynökség.
2023. október 13., 20:472023. október 13., 20:47
2023. október 13., 20:592023. október 13., 20:59
Ez a lépés „egy második nakbát” idézne elő – mondta Abbász, utalva a palesztinok tömeges kitelepítésére, illetve menekülésére az 1948-as háború után. A humanitárius katasztrófa elkerülésére egyúttal humanitárius folyosók megnyitásának azonnali engedélyezését követelte a tengerparti övezetben. A jordániai állami Petra hírügynökség jelentése szerint a palesztin elnök emellett felszólított a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél előforduló „szélsőséges akciók”, valamint a ciszjordániai zsidó telepesek támadásainak beszüntetésére is, mert ezek szerinte nagymértékben felelősek a helyzet súlyosságáért.
„Megerősítjük a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ), vagyis a palesztin nép egyetlen törvényes képviseletének politikáját, amely elveti az erőszakot, ragaszkodik a nemzetközi legitimitáshoz, az erőszakmentes ellenálláshoz és a politikai cselekvéshez mint a szabadság és a függetlenség elérésének eszközeihez” – fogalmazott.
Abbász hangsúlyozta, hogy a palesztin nép jogainak biztosítása elengedhetetlen a biztonság és a béke érdekében, és ehhez a kétállami megoldást kell szem előtt tartani. Ennek értelmében létre kell jönnie egy független, szuverén palesztin államnak az 1967-es hatnapos háború előtti határokkal, valamint Kelet-Jeruzsálemmel mint palesztin fővárossal.
Ammáni látogatásán Blinken II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, aki szintén a humanitárius folyosók megnyitását sürgette, és a polgári lakosság védelmének fontosságát hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetőjének. Jordánia Blinken közel-keleti útjának második állomása Izrael után, amelynek során Egyiptomot, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Szaúd-Arábiát is felkeresi.
Ezzel egy időben Naim Kasszem, a libanoni Hezbollah helyettes vezetője kijelentette: az Iránnal szövetséges síita szervezet „teljesen készen áll” arra, hogy a megfelelő időben beavatkozzon a zsidó állammal szemben az izraeli-palesztin konfliktusban. „Nincsenek ránk hatással a háttérből érkező – közvetlen vagy közvetett – megkeresések a nagyhatalmak, az arab országok vagy az ENSZ küldöttei részéről, hogy ne avatkozzunk bele a harcokba” – közölte Kasszem egy pénteken rendezett bejrúti palesztinpárti tüntetésen.
Teljes mértékben készen állunk, és cselekedni fogunk a megfelelő pillanatban”. Naim Kasszem Bejrút déli külvárosában beszélt nagyjából ezerfős tömeg előtt. A síita milícia összegyűlt hívei palesztin zászlókat lengettek, és a Hezbollah vezetőjének, Haszan Naszrallahnak címezve azt skandálták: „Naszrallah, sújts le Tel-Avivra!”.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek a zsidó állam déli részébe, ahol több mint 1300 embert megöltek, további háromezret megsebesítettek, mintegy 150 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az övezetben indított izraeli műveletek halálos áldozatainak száma meghaladta az 1500-at, a sebesülteké pedig a hatezret.

Izrael kiürítteti a Hamász alagútrendszere fölött a Gázai övezet északi részét – jelentette be Daniel Hagari katonai szóvivő péntek reggel
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!