Lemondott kedden az izlandi miniszterelnök a világ leggazdagabbjainak pénzügyi titkait megszellőztető offshore-botrány kirobbanása miatt, amelyben ő és a felesége is érintett – tájékoztat az MTI.
2016. április 05., 19:152016. április 05., 19:15
2016. április 05., 19:242016. április 05., 19:24
Sigmundur David Gunnlaugsson és felesége a frissen kiszivárgott panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. A kormányfő azzal védekezik, hogy adócsalást nem követett el. A botrányban napvilágra került Bjarni Benediktsson pénzügyminiszter neve is.
Korábban az izlandi miniszterelnök a parlament feloszlatását kérte kedden. Sigmundur David Gunnlaugsson felvetését azonban Ólafur Ragnar Grímsson államfő elutasította. Helyi sajtóértesülések szerint az elnök azzal indokolta a döntését, hogy a Haladó Párt élén álló Gunnlaugsson még nem konzultált előzőleg a kormánykoalíció másik tagjával, a Függetlenségi Párttal.
A miniszterelnök egyébként azzal indokolta javaslatát, hogy erre szükség lehet, ha a Függetlenségi Párt már nem tudja őt tovább támogatni. Ez a kormánykoalíciós partner azonban nem egységes, és sok képviselője egyenesen tart egy előre hozott választástól, mert a közhangulat miatt sok mandátum elvesztésével számol erre az esetre. A sajtó találgatásai szerint a válság egy új koalíció felállásával, vagy mégis a választások előre hozatalával fog megoldódni.
Hétfőn példátlanul nagy tömeg, több mint tízezer izlandi tüntetett a főváros, Reykjavík központjában Gunnlaugsson lemondását követelve. Ugyancsak felsorakozott vele szemben a négy ellenzéki parlamenti párt, és hivatalosan bizalmi szavazást kért a kormány ellen. Gunnlaugsson hétfőn még azt mondta a televízióban, hogy ki akarja tölteni a hivatali idejét, azaz a 2017 tavaszán várható választásokig a kormány élén akar maradni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!