2010. november 26., 13:232010. november 26., 13:23
A titkosított adatok kiszivárogatására szakosodott oldal hétfőn jelentette be, hogy hétszer annyi irat nyilvánosságra hozását tervezi, mint legutóbb, amikor az iraki háborúval kapcsolatos 400 ezer dokumentumot tett elérhetővé.
A bagdadi nagykövet elmondta, leginkább a bizalmas beszélgetések tekintetében jelent számára problémát a WikiLeaks. Az újabb dokumentumok kiszivárogatásával kapcsolatban kifejtette: „Nem értem a nyilvánosságra hozatal indítékait. Ez nagyon meg fogja nehezíteni az itteni munkavégzésünket.” Jeffrey azt is hozzá fűzte, az iraki vezetők már most egyértelműen elégedetlenek azzal, hogy olyan dolgok kerültek be a sajtóba, amelyek zárt ajtók mögött hangzottak el.
Az Egyesült Államok attól tart, hogy ezúttal nagy mennyiségű bizalmas diplomáciai dokumentációt fog közzétenni a WikiLeaks, például belső levelezéseket és feljegyzéseket. Philip Crowley külügyi szóvivő egy szerdai nyilatkozatában kijelentette, hogy fel kell készülni a legrosszabbra. A védelmi- és a külügyminisztérium már most kijelölt csoportokat, akik együtt fogják elemezni a dokumentumokat nyilvánosságra hozataluk után. A napvilágra kerülő információk ugyanis kényelmetlen helyzetbe hozhatják Amerikát, és feszültséget teremthetnek diplomáciai kapcsolataiban.
A WikiLeaks első nagyszabású akciója az Afganisztáni háborúval kapcsolatos iratokat leplezett le, és nem tartalmazott különösebben kínos részleteket. A második nagy kiszivárogtatás főként az Irakban szolgáló csapatok visszaéléseire összpontosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok