2008. február 19., 00:002008. február 19., 00:00
Koszovó függetlenségének elismerésére készülnek az Európai Unió nagy tagállamai is Spanyolország kivételével, amint azt külügyminisztériumaik tegnap bejelentették az uniós külügyminiszterek brüsszeli értekezletén. A brit és a francia kormány tegnap este már be is jelentette, hogy elismeri az önálló Koszovó államot, a német kormány pedig holnap ül össze a döntésre, és Rómában is holnap terjesztik a parlament elé az ügyet. A spanyol külügyminiszter viszont közölte, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja, azaz Madrid nem ismeri el a független Koszovót. Arról a külügyminiszterek egyébként megállapodtak, hogy az EU minden egyes tagállama maga dönti el, hogy elismeri Koszovó függetlenségét vagy sem. Dimitrij Rupel, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Szlovénia külügyminisztere ugyanakkor úgy nyilatkozott: sok uniós tagország el fogja ismerni Koszovó vasárnap kikiáltott függetlenségét. Göncz Kinga magyar külügyminiszter is azzal a javaslattal utazott haza a brüsszeli tanácskozásról, hogy Budapest tegyen lépéseket Koszovó elismerése érdekében.
Ausztria nem a többiek előtt, de nem is a hátul kullogók között fogja elismerni Koszovó függetlenségét – jelentette ki tegnap az osztrák külügyminiszter. Ursula Plassnik közölte: a függetlenség kinyilvánítása régóta érlelődött, így nem okozhatott meglepetést senkinek sem. A korábbi status quo már tarthatatlanná, következésképpen a bizonytalanság forrásává vált.
Tokióban bejelentették: Japán fontolóra veszi Koszovó elismerését, miután megvizsgálják, hogy a függetlenségét kikiáltott tartomány eleget tesz-e az államisághoz nélkülözhetetlen nemzetközi jogi előírásoknak. Oroszország és Kína ugyanakkor továbbra sem ismeri el a tartományt, és az önállósulás veszélyeire figyelmeztet. Koszovó elismerésétől Spanyolország mellett tartózkodni kíván Ciprus, Románia, Szlovákia továbbá, egyes értesülések szerint, Görögország és Bulgária is.
Moszkva továbbra is kiáll Belgrád mellett, ezért egyértelmű állásfoglalásra kérte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával kapcsolatban – jelentette be tegnap a balkáni ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes. „A főtitkárnak kötnie kell magát az ENSZ alapokmányához és a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos 1244-es határozatához” – jelentette ki Alekszandr Bocan-Harcsenko. Kína szintén aggodalmát fejezte ki Koszovó önállóságának kikiáltása miatt.
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.