A magyar-román államközi egyezmény felülvizsgálatát javasolják

A Szabó Máté ombudsmanhoz érkező egyik panasz szerint az apa magyar, román állampolgár élettársa azonban a közös gyermekeik születésekor még férjnél volt és a férj szintén román állampolgár. Az apa szerette volna a nevére venni a gyerekeket, miután azonban ők élettársi kapcsolatból származtak, csak a román férj nevét kaphatták meg. Az anya később elvált a férjétől, hozzáment a magyar állampolgárságú apához, de ez sem hozott megoldást: az apasági vélelem megdöntésére irányuló pert magyar bíróság előtt nem lehet megindítani. Így viszont a gyermekek nem kerülhettek a magyar állampolgár apa nevére, nem kaphatnak magyar állampolgárságot, és így szociális támogatás, iskoláztatás sem jár nekik.

A biztos szerint a férjnél lévő anyák élettársi kapcsolatából származó gyermekek esetében az anyakönyvbe a gyermekek apjaként a férjet kell bejegyezni. A magyar állampolgár gyermeke a születésekor megszerzi ugyan a magyar állampolgárságot, amennyiben azonban a nem magyar állampolgár anya férje külföldi, az apaság vélelmének megdöntéséig a gyermeket nem lehet magyar állampolgárnak tekinteni. Ez akkor is így van, ha az anya magyar állampolgár élettársa elismeri, hogy a gyermek tőle származik.

Egy több mint 50 éve kihirdetett magyar-román államközi egyezmény alapján az állampolgárság szerinti bíróság - ebben az esetben a román - jogosult dönteni az apasági vélelem megdöntéséről. Amióta Magyarország és Románia is az Európai Unió tagja és a személyek szabad mozgását és tartózkodását alapvető jogként kell biztosítaniuk, gyakoribbak az élettársi kapcsolatok, és ezekből több gyerek születik - emlékeztetett az ombudsman.

Szabó Máté mindezek után felidézte, hogy Magyarország és Románia a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel vállalta, hogy hatóságaik és törvényhozó szerveik a gyermeket érintő minden döntésükben elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe, továbbá meghoznak minden olyan intézkedést, amely szükséges az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez. Ezért az országgyűlési biztos a fél évszázados államközi szerződés felülvizsgálatát javasolta.

Felkérte az oktatási és kulturális minisztert, hogy törvénymódosítással tegye lehetővé a hasonló helyzetben lévő, nem magyar állampolgár kiskorúak ingyenes alapfokú oktatását. Az igazságügyi és rendészeti minisztert felhívta egy olyan idegenrendészeti jogszabály megalkotására, amely az ilyen kiskorúakra is kiterjeszti az Európai Gazdasági Térség vagy harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására és okmányokkal történő ellátására vonatkozó szabályokat - áll a közleményben.