Valóban fennáll az esélye, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kilép a kormányból? Ha megteszi, mennyire tekinthető ez jó lépésnek?
Biztosat csak az április 27-i küldöttgyűlés után mondhatunk, ugyanakkor meglepődnék, ha a testület nem a kilépés mellett döntene. Bár vannak olyan vélemények a párton belül, amelyek nem támogatják ezt a lépést, a vezetőség elszánt. A párt ezzel nagy rizikót vállalt, gyakorlatilag 19-re kell lapot húznia. Jelenleg biztos, hogy nem jutnának be a parlamentbe, és valószínűleg 2010-ben sem. Így most racionális lépés, hogy megpróbálják ismét felmutatni saját arculatukat, kérdés, mennyire lesz ez sikeres.
Mekkora mozgástere lehet a Magyar Szocialista Pártnak, amennyiben kisebbségben kormányoz?
Természetesen nagyon kicsi. A párt vezetői most azt szeretnék, ha konkrét pontokba szedett szerződést köthetnének az SZDSZ-szel, amelyben megállapodnának arról, milyen témákban működnének együtt az SZDSZ kilépése után. A szabad demokraták azonban jelen állás szerint erre nem hajlanak, ezért valószínű, hogy az MSZP minden egyes kérdésben külön megegyezéseket köt majd az SZDSZ-szel. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy más kérdésekben viszont az MDF támogatását próbálja majd megszerezni, sőt megtörténhet, hogy némely témákban a Fidesszel való együttműködést is megkísérli. A kisebbségi kormányzás ilyen körülmények között is sikeres lehet, mivel a magyar alkotmány értelmében nagyon nehéz megbuktatni a hatalmon lévő kormányt, ez csak konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével lehetséges. Most nem tudom elképzelni, hogy az ellenzék képes olyan személyt találni, akit a parlamenti többség megszavazna Gyurcsány Ferenc helyett a miniszterelnöki tisztségbe. Más kérdés ugyanakkor a költségvetés ügye. Amennyiben ugyanis nem sikerül megszavazni, a miniszterelnöknek – bár erre az alkotmány nem kötelezi – kezdeményeznie kell a parlament feloszlatását, mivel elfogadott költségvetés nélkül megbénul az ország.
„Béna kacsa”-e most Gyurcsány? Jól teszi az MSZP, ha a 2010-es választásokra is vele indul?
Rövid távon mindenképpen a helyén marad, ám a legtöbben azt valószínűsítik, hogy jövő év elején, vagy az európai parlamenti választások előtt, vagy közvetlenül utánuk leváltják. Az nem valószínű, hogy idén távoznia kéne tisztségéből.
A kormányfő épp csütörtökön tett közzé a parlamenti pártok elnökeihez címzett nyílt levelet, amelyben arra szólítja fel őket, hogy vegyenek részt a hétvégi szélsőjobbellenes tüntetésen. Valóban számolni kell Magyarországon a szélsőjobb előretörésének veszélyével, vagy ez csak a figyelem elterelésére alkalmazott taktika a kormány részéről?
A szélsőjobbal való riogatás a rendszerváltás óta kedvelt fegyvere a baloldalnak, amit rendszerint akkor vesznek elő, amikor nagy bajban vannak. Láthatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc is rendszeresen él ezzel. Ez ugyanakkor persze nem jelenti azt, hogy nem létezik szélsőjobb, és nem erősödhet meg. Az őszödi beszéd óta mindenképpen hangosabbak, bár nem tudni, hogy ez számszerű növekedéssel is járt-e. Az biztos, hogy olyan méreteket nem ér el, mint Nyugat-Európában, például Belgiumban vagy Németországban. Magyarországon még akkor is csak 1-2 százalékos a támogatottsága, ha a Jobbikot is hozzásoroljuk. További erősödése azonban nem zárható ki, és erre 1998-as kormányra kerülése óta a Fidesz is többször szolgáltatott ürügyet. Ám az utóbbi időben a Fidesz is határozottan elhatárolódik, így a baloldal egyre kedvezőtlenebb helyzetben van, amikor megkísérli összemosni a szélsőségesekkel. Ráadásul már a zsidó polgárok körében is csökkent a jobboldaltól való félelem, főleg a fiatal generáció körében tapasztalható a zsigeri ellenszenv hiánya.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.