2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
A BBC forrásai szerint ilyenamerikai támadásra két okból kerülhetsor: az egyik, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Iránatomfegyver előállításán dolgozik, amásik kiváltó ok pedig, ha bármelyjelentős amerikai katonai veszteséggel járóiraki támadásról kiderülne, hogy azértközvetlenül Irán a felelős. Egy esetleges támadáscélpontjai között szerepelne a Natanzban működő,mélyen a földfelszín alá építettfő iráni atomközpont, valamint az iszfaháni,araki és busehri gyárak.
Irán azt állítja,hogy atomprogramja békés célú, de anemzetközi közösség attól tart, hogyTeherán valójában atomfegyver kifejlesztéséretörekszik.
Irán: atomtöltet csak évek múlva
A legnagyobb londoni stratégiaielemzőműhely által a globális katonai-stratégiaihelyzetről január végén kiadott évesösszeállítás szerint azonban Iránnakmég évekre van szüksége, hogy működőképesnukleáris robbanótöltetet állítsonelő. A Stratégiai Tanulmányok NemzetköziIntézetének (IISS) 450 oldalas idei jelentése –Military Balance 2007 – szerint Irán még többhónapra jár attól is, hogy egyáltalánbe tudja indítani az urándúsításhozszükséges centrifuga-hálózatot. Ha ezbekövetkezik, az IISS becslése szerint, további9–11 hónapba telne 25 kilogrammnyi, magasan dúsítotturánium előállítása, amely egyhagyományos atomtöltet összeállításáhozszükséges. Az intézet becslése szerint Iránettől még legalább 2-3 évnyire jár.
Hasonlóan vélekedett aFinancial Times tegnapi számában megjelent interjújábanMohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség(IAEA) főigazgatója is, aki szerint Iránnak fél-vagy egy évre lehet szüksége az ipari méretűurándúsítás megkezdéséhez.Baradei a lapnak elmondta: hírszerzési értesülésekszerint Iránnak legkevesebb öt évébe telik,hogy atomfegyver gyártására legyen képes.
Irán is a nukleárisprogramjáról szóló tárgyalásokfolytatását akarja, de nem fogadja el, hogy azokhoz anyugati országok előfeltételként szabjákurándúsító programja felfüggesztését– jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád iránielnök tegnap. Ahmadinezsád szerint Teherán csakakkor hajlandó befagyasztani nukleáris programját,ha nyugati tárgyalópartnerei is ezt teszik.
El-Baradeinek péntekig kellelkészítenie jelentését az ENSZBiztonsági Tanácsának arról, hogy Iránmennyire kész teljesíteni a világszervezetvezető testülete által megfogalmazott követeléseket.A BT egyhangú szavazattal fogadta el december 23-án azIrán nukleáris anyagokkal és technológiákkalfolytatott kereskedelmére kirótt szankciókat,hogy megpróbálja elérni az irániurándúsító tevékenységleállítását – erre 60 napos határidőtszabott, amely ma jár le.
Lapzártánkkor mégzajlott az IAEA főigazgatója és Ali Laridzsániatomügyekben illetékes iráni főtárgyalótalálkozója. Laridzsáni a megbeszéléselőtt kijelentette: új tárgyalásokat akar,konstruktív párbeszédet, amely egyarántfigyelembe veszi Teherán és a nagyhatalmak aggodalmait.
Harckészültség a Perzsa-öbölben
A Perzsa-öböl térségébenmáris jelentős amerikai haditengerészeti tűzerőösszpontosult. A körzetben harminc amerikai hadihajótartózkodik, és úton van egy újabbrepülőgép-hordozó kötelék. Tegnapmegérkezett Pakisztán partjaihoz a John C. Stennisamerikai repülőgép-hordozó (képünkön),amely már a második ilyen típusú amerikaihadihajó a körzetben a Dwight D. Eisenhower után –közölte az ötödik amerikai hadiflottaparancsnoksága.
A John C. Stennisnek és kísérőkötelékének a Perzsa-öbölbevezényléséről januárban tettekbejelentést Washingtonban. Az anyahajó azAfganisztánban és Irakban harcoló erőknek nyújtmajd támogatást, de a washingtoni kormányzat alépést Iránhoz intézett figyelmeztetésnekis szánja. Az erősítést az amerikai KözépsőParancsnokság kérte még az év végén.A két hadihajó alapvetően a Perzsa-öbölvizein fog járőrözni, de ha szükséges, azIndiai-óceánon is szolgálatot teljesítheta közelmúltban még javarészt iszlamistákuralta Szomália partjainál.
A John C. Stennis fedélzeténmintegy 80 harci géppel jelenleg az Arab-tengeren, Pakisztánpartjai előtt tartózkodik, mint ahogy a Dwight D. Eisenhoweris, amely tavaly szeptemberben hajózott ki az EgyesültÁllamokból. Azt egyelőre nem közölték,hogy a két hadihajó mikor lép be a Perzsa-öböltérségébe.
Iránban eközben aForradalmi Gárdának, az iszlám köztársaságideológiai irányítású fegyvereserejének a katonái olyan légvédelmigyakorlatot szimuláltak, amelynek keretébenhelikopterek, harci gépek és rakétákbevetésével végrehajtott ellenségescsapásmérést hárítottak el. Ahadgyakorlat a harminc iráni tartomány közültizenhatban hétfőn kezdődött.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok