2010. november 05., 11:252010. november 05., 11:25
A parlament által elfogadott törvények alkotmányosságát ellenőrző intézmény úgy ítélte meg, hogy az egyezményt ratifikáló törvény - amelyet október elején hagyott jóvá a parlament - nem áll összhangban az 1789-ben elfogadott Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával.
A Franciaország és Románia között még 2007-ben aláírt megállapodás ugyanis úgy tette lehetővé gyorsított eljárásban a hatóságoknak a kiskorúak hazaküldését Romániába, hogy semmilyen fellebbezési lehetőséget nem biztosított az ügyészségi döntéssel szemben.
A szocialisták azért fordultak az intézményhez, mert úgy ítélték meg, hogy a megállapodás a romániai kiskorúak esetében kivételezett helyzet teremtett a gyermekekkel foglalkozó bíróságok megkerülésére.
A 2007-es egyezmény egy 2002-ben aláírt, három évre szóló megállapodást váltott fel. Az új szövegből viszont kikerült az a megkötés, hogy a gyerekek hazaküldéséhez egy kiskorúakkal foglalkozó bíró beleegyezése is szükséges.
A Le Monde című napilap a francia igazságügyi tárcára hivatkozva azt írta, hogy 2003 és 2005 között 55, 2006 és 2010 között pedig csak 25 kiskorút küldtek haza.
Olivier Peyroux, az utcagyerekkel foglalkozó Hors la rue nevű egyesület helyettes vezetője üdvözölte az alkotmánytanács döntését. Szerinte megfelelő feltételeket kell teremteni az egyedülálló gyerekek hazaküldéséhez, például úgy, hogy a kiskorúak bírósága vizsgálatot végezhessen a származási országban a döntés előtt. A jogvédő szerint a román-francia megegyezéssel a gyermekek helyzetének megvizsgálása 24 órára korlátozódott, és a kiutasítási eljárás automatikussá vált.
Az elmúlt hónapokban diplomáciai bonyodalmakat keltett Párizs és Bukarest között a Franciaországban nem rendezett körülmények között élő romániai cigányok tömeges hazaküldése, amelyet a nemzetközi közvélemény bírálatai ellenére Nicolas Sarkozy elnök a nyár folyamán felgyorsított.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.